Századok – 2020

2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása

KÖVÉR GYÖRGY 1285 történészkongresszusra készülő magyar kötetbe tervezett írás címe átalakult. Amikor 1957-ben a Történeti Főbizottság kijelölte a stockholmi előadók és elő­adások listáját, abban Pach Az agrárfejlődés tőkés irányának különböző útjai témá­val szerepelt.116 1959 tavaszán is még ezzel: A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet sajátosságai – különös tekintettel Magyarországra. 117 Akár meglepetést is okozhatna, hogy végül a kötetben Pach a magyar agrárviszonyok fejlettségi szint­jéről írt a 15. század második felében.118 Tehát, szinte a gyökerekig kívánt vis z ­szaásni, és elébe vágva az eseményeknek a 15. századig nyúlt vissza. Ha azonban az akadémiai céltámogatások évről évre következő beszámolóit is megvizsgáljuk, hamar rájövünk a retrospektív fordulat lényegére: míg 1959-re Pach a tőkés agrár­fejlődéssel kapcsolatos cseh, lengyel, román fordításokra vett igénybe 2000 forint­nyi akadémiai támogatást, addig 1960-ra már a második jobbágyság kialakulása témára kért és kapott 3000 forintot, míg az ellenforradalmi korszak gazdaságtör­ténetére további 2000 Ft jutott a tanszéknek. Ha az 1960-as elszámolási jelentést is szemügyre vesszük, kiderül, hogy Pach saját témájához felhasználta az egész tan­széki összeg négyötödét, amire felelős témavezetőként feljogosítva érezte magát. Igazából nem a ma már jelentéktelennek tűnő pénzösszeg, hanem a felhasználás indoklása a számunkra érdekes: eszerint az első téma azért igényelt nagyobb össze­get, mivel „számottevő technikai segédmunkálat elvégzése” vált szükségessé. „E technikai segédmunkálat: a XV. század második feléből és a XVI. század elejéről származó nagymennyiségű kiadatlan levéltári anyag (az Országos Levéltár u. n. Dl. gyűjteménye) a téma feldolgozásához nélkülözhetetlen darabjainak (urbáriu­mok, összeírások stb.) lemásolása. Ezért eleve úgy irányoztam elő, hogy a célhitelt olyan levéltári munkaerő díjazására fordítom, aki az általam felkutatott és mega­dott jelzetű oklevelekről gépelt másolatot készít.”119 A „technikai segédmunkálat” 116 AZ MTA Történeti Főbizottsága 1957. május 3-ai ülésének meghívójának melléklete. BCEL 226/a 1. d. 1. dosszié. 117 Javaslat a stockholmi nemzetközi tanulmánykötet magyar kiadványára. 1959. márc. 6. BCEL 226/a 7. d. 27. dosszié. Még az 1959 őszi megbeszélésen is nagyjából ilyen címmel, csak a vége külön­bözik kissé: „különös tekintettel a mezőgazdaságra”. A tanulmánykötet tervezete, 1959. okt. 12. Uo. 118 Pach Zs. P.: Das Entwicklungsniveau der feudalen Agrarverhältnisse in Ungarn in der zweiten Hälf ­te des XV. Jahrhunderts. In: Etudes historique publiées par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. I. Bp. 1960. 387–435. Separatumként is megjelent a Studia Historica 46. füzeteként. Bp. 1960. 119 Pach Zsigmond Pál: Jelentés az 1960. évi akadémiai kutatási célhitel felhasználásáról. 1960. dec. 10. MTA Levéltár, 102. II. osztály 223. d. 6. dosszié. A kutatás témalapjából az derül ki, hogy a díja­zott levéltári segéderő „Muzslai Kálmánné okleveles középiskolai tanárnő” [sic!] volt. Muzsnai László­né dr. Kállai Erzsébet (1918–1996) Mályusz Elemér egyik utolsó tanítványa volt, aki Kraszna megye népiségtörténetéből írta – azóta sem publikált – doktori disszertációját. Pályáját abban az Evangélikus Leánygimnáziumban kezdte (1945–1950), amelynek maga is (latinból Kring Miklós kiváló növendé­keként) diákja volt. 1956-tól hosszú ideig dolgozott az Országos Levéltárban, Mályusz irányításával bekapcsolódott a Zsigmondkori Oklevéltár anyaggyűjtésébe, végül az OSZK-ból ment nyugdíjba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom