Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása
KÖVÉR GYÖRGY 1273 A Századok centenáriumi kötetében megjelent Pach-tanulmány éles kritikát kapott a Társadalmi Szemle egyik szerkesztőjétől, Mód Aladártól is, aki „a tör ténelmi materializmus elvont, mechanikus alkalmazását” hányta Pach szemére – mint láttuk, nem ok nélkül. Nemcsak azért, mert kizárólag a parasztság kisajátításával foglalkozott, hanem sokkal inkább azért, mert az átalakulás másik oldalának, a mezőgazdaság kapitalizálódásának vizsgálatát elhanyagolva figyelmen kívül maradtak „a tőkefelhalmozás nemzeti feltételei és korlátai”.68 Innen már csak egy lépés a vád, hogy „a történelem helytelen és antimarxista értékeléséhez vezet”, ha az osztályharcot elválasztják a gazdasági alap elemzésétől, s megfogalmazásra kerül a ma már szinte hihetetlen módszertani maxima: „A történetírónak a történelmet nem szabad gazdaságtörténeti értekezéssé változtatnia.” 69 Ebben a közegben került sor a Szempontok második részének közzétételére, amelyet értelemszerűen az eredeti felhalmozás második oldalának szentelt a szerző. Ismét A tőke 24. fejezete jegyében vonultak fel a „fő mozzanatok”: a gyarmati rendszer, az államadósság, a modern adórendszer és a protekcionizmus. A szempontrendszer alkalmazásának itt is megvoltak az eredendő nehézségei: nem Magyarország gyarmatosított, hanem a korabeli felfogásban a Habsburgok, nem volt saját államadósságunk, protekcionizmusunk. Itt is felsorakozott a magyar történészek krémje Marczalitól Domanovszkyn és Szekfűn keresztül Eckhart Ferencig, de közben számottevő osztrák-német szakirodalmat is sikerült feldolgoznia és beépítenie az érvelésbe, mindenekelőtt a klasszikusokat: Adolf Beer, Franz Martin Mayer, Karl Přibram, Rudolf Sieghart, Johann Slokar, Heinrich Srbik mellől természetesen nem hiányozhatott a szentpétervári születésű, londoni emigrációból hazatért osztrák kommunista újságírónő, Eva Priester rövid összefoglalója sem. A hatalmas apparátus mögül végül előbukkant a tanulság: „A gyarmati rendszer, a protekcionizmus rendszere, az államadósság- és adórendszer nem Magyarországra, hanem Ausztriára nézve látták el »normális« funkciójukat: azt, hogy »a hűbéri termelőmódnak tőkés termelőmóddá alakulását mesterségesen előmozdítsák és az átmeneteket megrövidítsék«; viszont Magyarországra nézve ellentétes hatásuk volt: ezt az átmenetet megnehezítették, hátráltatták, lassították: hazánk elmaradottságát hosszú időre konzerválták. Az eredeti tőkefelhalmozás e két oldala egyenlőtlen összekapcsolódásának következtében Magyarországon »a kapitalizmus ’normális’ fejlődési útja elkanyarodott«.”70 Pach keretes szerkesz téssel élve cikke elején hosszabban, a végén rövidebben, de mindkét esetben 68 Mód Aladár: 1848 értékelése és a marxizmus alkalmazása történetírásunkban. Társadalmi Szemle 5. (1950) 314–315. 69 Uo. 319. 70 P. Zsigmond P.: Szempontok II. i. m. 145. Mód Aladár Társadalmi Szemlében közölt kritikai cikkére való sokadik (vö.) utalás után következett Révai Józsefnek 1932-ben a Gyűjtőfogházban írt, Pachnál
