Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása
KÖVÉR GYÖRGY 1271 mutat a magyar történészeknek a reformkor és általában az ujjabbkori magyar történelem kutatásához. Kiemeltem továbbá a marxista módszerek döntő jelentőségét. A cikk francia fordítását Kosáryék akkor mutatták meg nekem, mikor a lap már be volt tördelve és ki volt korigálva. Így jutott tudomásomra, hogy az ismertetés fenti kitételeket tartalmazó bevezető részét valamint befejezését egyszerűen kihagyták és így elvették a cikk politikai jelentőségét. Mikor Bendát ezért felelősségre vontam, kijelentette, hogy ők nem politizálnak és ezért törölték az említett részeket. Erélyes fellépésemre a hibát oly módon korigálták, hogy egy u.n. »erráta« cédulát fűztek a cikkhez, amely a hiányzó részletet tartalmazta.” 61 Kezdetét vette tehát Pach életében az a periódus, amely a Századok ban két részben megjelent Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatá hoz című publi kációval indult és Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon 1952. májusi megjelenésével tetőzött.62 S közben, mintegy ennek „leágazásaként” kidolgozta az egye temen – egyelőre még csak sokszorosított formában – a Magyar gazdaságtörténet többféléves új marxista tananyagát. A Századok 1948-as centenáriumi száma 1949 decemberében jelent meg. Pach tanulmánya közvetlenül Andics Erzsébetnek a Történelmi Társulat gleichschaltolására harci kürtként felharsanó székfoglalója után kapott helyet.63 A tanulmány első része az úgynevezett eredeti felhalmozás (így hangzott A Tőke I. kötet 24. fejezetének eredeti címe) módszereit, azaz a termelőknek a termelőeszközöktől való történelmi 61 Pach Zsigmond Pál: Tanúkihallgatási jegyzőkönyv, 1950. jún. 27. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: ÁBTL) 3. 1. 5. – O-11132. Kosáry Domonkos [sic!] személyi dossziéja. Pach recenziója Révai munkájáról az Intézet francia nyelvű folyóiratának utolsó számában jelent meg, ismét Paul P. Zsigmond néven: József Révai: Kossuth Lajos. Moscou 1944. 77. Revue d’His toire Comparée 26. (1948) 2. sz. 273–276. Az általam látott példányban az errata cédulának nyomát nem találtam, viszont Révaitól azt a mondatot, amelyben az írás jelenbeli politikai célját emeli ki, a bevezető tartalmazza. 62 P. Zsigmond Pál: Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. Századok 82. (1948) I. 19–59., II. 83. (1949) 106–145.; Pach Zsigmond Pál: Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon. Bp. 1952. 63 A történetírás „gleichschaltolására” lásd Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Bp. 2011. 356–377. Az kevéssé lehetett örömteli mozzanat, hogy ugyanebben a számban kapott helyet az 1848-as centenáriumi irodalmat a történészfront aktuális állása szerint „leszalámizó” kritika is: Balázs Tibor – Balázs Tiborné – Hanák Péter – S. Sándor Pál – Spira György: 1848 centenáriumának irodalma. Századok 82. (1948) 336–352. Hogy az iromány hogyan készült, azt nehéz rekonstruálni, ugyanis több szerző saját írása is terítékre került, s azt még a kollektív bölcsesség jegyében is elképzelhetetlennek tarjuk, hogy valaki saját magáról írjon bírálatot (bár a kommunista önkritikáról Sztálin alapján lehet némi fogalmunk). Ebben mindenesetre Pach Társadalmi Szemle-beli cikke is megkapta a magáét: annak elismerésével, hogy „az eredeti tőkefelhalmozás szempontjait először alkalmazza a magyar történelemre”, a hibák felsorolása után következett a végső konzekvencia: „Ez a hiba rávilágít P. Zsigmond Pál tanulmányának arra az általános gyengéjére, hogy a marxista ideológia tanításait nem egyesíti kellő mennyiségű forrásanyag felhasználásával”. Uo. 338– 339. Ehhez nagyon hasonló tanulságot csak Spira György már idézett, 1948-as Valóság-beli tanulmánya mondott ki, egy utólag beszúrt lábjegyzetben: „jóllehet csak a már ismert forrásanyagot dolgozza fel, az elméleti feladatok nagyrészét helyesen oldja meg”. Spira Gy.: Szunnyadó láva i. m. 184. 82. jegyz.
