Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Ring Orsolya – Kiss László – Turnai Anna: Női káderek a Rákosi-korszakban
RING ORSOLYA – KISS LÁSZLÓ – TURNAI ANNA 127 6. diagram Pártiskolai végzettség a betöltött pozíció szerint (fő) n=142 0 10 20 30 40 50 60 70 alsó szintű vezető középvezető felső szintű vezető újságírók titkár politikai munkatárs >1 hét>1hó>1 év A 6. diagramon a pártiskolai végzettséget az egyes személyek által betöltött pozíció típusával vetettük össze, arányosítva azt az egyes pozíciót betöltők létszámával. A legmagasabb szintű, több mint egyéves pártiskolát elsősorban a párt- és tömegszervezeti titkári pozíciót viselők, illetve a Szabad Nép újságírói végeztek. A politikai munkatársak pártiskolai végzettsége pedig a felsővezetők végzettségéhez hasonlított, emellett a középvezetők és az alsó szintű vezetők is hasonló arányban végeztek különböző hosszúságú pártiskolát. Az, hogy a párt és tömegszervezeti titkárok, illetve a párt hivatalos lapjának újságírói kapták a legmagasabb szintű ideológiai képzést, talán nem meglepő, az viszont, hogy a politikai munkatársak ideológiai képzettsége a felsővezetőkéhez hasonlított, mutathatja e pozíció jelentőségét. (6. diagram) Ezt a képet tovább árnyalhatjuk azzal, ha megvizsgáljuk, hogy az 1955-ben betöltött pozíción belül milyen társadalmi státuszban voltak a megelőző foglalkozásuk alapján azok, akik a pártiskolákat látogatták. Példaként a legmagasabb szintű ideológiai képzésben részesülő titkárok és újságírók csoportját összehasonlítva tapasztaljuk a legnagyobb különbséget, hiszen az újságírók között az értelmiségiek, míg a titkárok között a munkások jártak többségükben pártiskolára. Mivel a foglalkozási csoportokon belül a képzésben résztvevők száma korrelál a foglalkozási csoportokon belül az adott társadalmi csoport létszámával, ebből arra következtethetünk, hogy az ideológiai képzést elsősorban a betöltött funkció és nem a megelőző foglalkozással szerzett társadalmi státusz határozta meg. (7. diagram)
