Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Keller Márkus: Idősek lakhatása. Az Öregek Háza a budafoki kísérleti lakótelepen
KELLER MÁRKUS 1235 A demográfiai szakirodalomban az öregedési folyamat előrehaladottsága szempontjából a társadalmakat az időskorúak arányának nagyságától függően „fiatal”, ,,érett” és „öreg” korösszetételű csoportba szokták osztani. A besorolás aszerint történik, hogy az időskorúak aránya 7% alatt, 7 és 10% között vagy 10% felett van-e.11 Tamásy József tanulmányában (a szakirodalmi szokásoknak némi leg ellentmondva) 65 év felett húzta meg az idős kor határát. Tamásy kutatásai alapján elmondható, hogy Magyarország 1950-ben az idősek arányát tekintve ugyan még az európai átlag alatt maradt, de már az érett társadalmak közé tartozott. A hasonló helyzetű és összehasonlításul kínálkozó kelet-európai országok közül csak Csehszlovákia előzte meg, illetve a sok szempontból a kivételes helyzetű NDK, amelyet már 1950-ben is az „öregedő” társadalmak közé soroltak. Magyarország csak az 1960-as évek középétől mondhatta magáénak ezt a címet, hogy aztán az 1970-es évekre az európai átlagot is meghaladva, az NDK mögött a második legöregebb (arányaiban a legtöbb 65 éven felüli állampolgárral rendelkező) társadalmú szocialista országgá váljon. A trend az 1970-es évektől tovább folytatódott, s ezen az első világháború alatt meg nem született gyermekek hiánya okozta törés sem változtatott lényegesen. Jól látható az is, hogy némileg más arányokkal, de hasonló utat járt be lényegében az összes szocialista ország. A magyar társadalomnak az idős, 60-65 év feletti részéről megbízható információkat nyújtanak a korabeli népszámlálások és statisztikai feldolgozások adatai.12 Az 1949-es népszámlálás idején Magyarország népességének 11,6%-a volt 60 év feletti, ez az arány 1980-ra elérte a 17,1%-ot. Ha ezt a csoportot életkor szerint tovább bontjuk, azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a társadalomban, hanem az idősek között is nőtt az idősebbek aránya. Másképpen fogalmazva: az idősek csoportja is öregedett. Míg 1949-ben csak 7,1% volt a 80 évnél idősebbek aránya a 60 éveseknél idősebbek csoportján belül, addig ez a mutató 1980-ra 11,5%ra nőtt. Még erőteljesebb növekedést tapasztalhatunk a 70-79 évesek között, az 1949-es 29,9%-ról 1980-ra 37,8%-ra nőtt az arányuk.13 A 60 éven felüliek közül a nők aránya, megfelelve a nemzetközi trendeknek, magasabb volt, mint a férfiaké, de a korszak eleji (1950) 56%-ról három évtized alatt tovább nőtt 58,6%-ra. 14 Az idősek csoportjának általános jellemzőin túl különösen fontos az, hogy mit is jelent a társadalom számára, hogy egyre nagyobb része lesz 60 éven felüli, nyugdíjas, azaz olyan ember, aki már nem dolgozik. A termelő munkából való kiesés ára körül forgott a nyugdíjasokkal, idősekkel foglalkozó publikációk egy 11 Dr. Tamásy J.: Az öregedés és néhány egészségügyi vonatkozása Magyarországon. i. m. 802–803. 12 A továbbiakban, elfogadva a korabeli és mai külföldi és hazai szakirodalmat, a 60 évnél idősebbeket tekintjük idősnek. 13 Vukovich G.: A népesség növekedésének néhány társadalmi-gazdasági összefüggése. i. m. 111. 14 Dr. Tamásy J.: Az öregedés és néhány egészségügyi vonatkozása Magyarországon. i. m. 805.
