Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Baráth Katalin: Nép, nemzet, futball. Az „angol játék” globalizációjának kezdetei
BARÁTH KATALIN 1231 (would do justice ) sok angol első osztályú, csapatnak. A csatárokat nem sokat láthattam, de azt mondhatom, hogy a csatárok lövései valóban nagy javulásra szorulnak még (shooting is certainly open to great improvements ) . (Egyáltalában ez volt az angolok általános véleménye – a Szerk.)” Nála jóval elismerőbben (avagy udvariasabban) nyilatkozott a bíróként közreműködő „Mr. Simmons”: „Láttam az összes európai országok footballcsapatait – Olaszország kivételével –, és én nem habozom kijelenteni, hogy egy ország sem mutatott nagyobb haladást a játék technikai részének megfogalmazásában és az ügyességben, hogy a komplikáltabb mozgásokat keresztülvigyék. Ezeken alapul a mi angol csapatainknak is a sikere. Nem ösmerek csapatot, mely a legutóbbi 12 hónap alatt annyira haladt volna, mint Magyarország, és nem kételkedem benne, hogy a játékosok megközelítik immár az angol footballnak legjobb ideáljait. (The players are closely approximating of the best ideals of english football.) Immár nagyon kevés az, amire mi önöket ta níthatjuk, a tanítványok közel vannak, hogy elérjék ugyanazt a nívót, amelyen a mestereik állanak. (The pupils are reaching the same piain as the tutors ) . ” 65 A futball-globalizáció „angol korszakának” vége Az angolok fönti szavainak egy részét bizonyára a vendéglátó iránti udvariasság diktálta. Abban viszont az utókor is igazat adhat nekik, hogy a magyar labdarúgás a 20. század első évtizedében jelentős fejlődést mutathatott föl, köszönhetően többek között a pesti pályákat rendre útba ejtő, egyre sűrűsödő nemzetközi futballforgalomnak. A következő évtizedben eljött az ideje, hogy a magyar játékosok is kimozduljanak a Monarchia komfortzónájából, és mind a válogatott, mind a klubcsapatok keresztül-kasul bejárják Európát. A korszak sokszoros bajnokcsapata, a Ferencváros még Londonba is eljutott, ahol egy vereség mellett egy győzelmet is aratott, jelesül az amatőr Woking FC ellen. Tehát saját pályájukon győzték le az angolokat. Éppen a világbirodalommal való szimbolikus, de szabályok szerinti megküzdés és a győzelem esélye az, amiért Allen Guttmann kétségbe vonja, hogy a modern sportok globalizációja egyet jelentene a kulturális imperializációval, s találja használhatóbbnak például a Gramsci-féle „hegemónia” fogalmát. 66 A korábban passzív, vendéglátó futball-Magyarország a tízes években útra kelt, és egyre messzebb jutva aktívan kapcsolódott be a futball globalizációjába. Az évtized végén megkezdődött a játékosok kiözönlése nemcsak Európába, de Észak- és Dél-Amerikába is, miközben Anglia – válaszul arra, hogy a világháború 65 Nemzeti Sport, 1909. június 5. 35. [Kiemelések az eredetiben] 66 Hozzátéve, hogy „a kulturális interakció jóval összetettebb jelenség, mint a teljes hatalommal bíró uralma a minden hatalom nélkül valón.” Guttmann, A.: Games and Empires i. m. 178.
