Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Ring Orsolya – Kiss László – Turnai Anna: Női káderek a Rákosi-korszakban
NŐI KÁDEREK A RÁKOSI-KORSZAKBAN 124 lett. 1950-től a KV Agitációs és Propaganda Osztályának politikai munkatársa, 1954-től az Országos Béketanács titkára. 42 Az oktatás és a pártiskolák szerepe a mobilitásban A nők gazdasági és társadalmi szerepének megváltozása szükségessé tette iskolai végzettségük emelését is. Az 1945-ben kötelezővé tett nyolcosztályos általános iskola jelentősen hozzájárult a nők iskolai végzettségbeli hátrányának csökkentéséhez.43 Míg 1949-ben még csak 23,3%-uknak, 1960-ban már 38,7%-uknak volt legalább nyolcosztályos iskolai végzettsége. Mindeközben az 1950-es évekre megszűnt a korábban jellemző, nemek szerint erősen differenciált alapfokú oktatás, mivel az 1950–1951-es tanévben a koedukáció lehetőségét is megteremtették. 44 A korszak középfokú oktatásának alapvető célkitűzése a korszerű munkaerő képzése vagy a megfelelő szakképzést nyújtó egyetemekre való felkészítés volt. A gimnáziumokban jelentősen megnőtt a lányok számaránya, és emellett megjelentek az ipari és a mezőgazdasági technikumokban is. A felsőoktatást tekintve a nők aránya 1945 után elsősorban a jelentőségüket fokozatosan elvesztő pedagógiai és egészségügyi főiskolákon és egyetemeken nőtt, a nagy presztízsű műszaki és közgazdasági felsőoktatást továbbra is elsősorban a férfiak látogatták. Így ösz szességében ugyan nőttek a nők lehetőségei a felsőfokú továbbtanulás terén, de csak a folyamatosan (relatíve) leértékelődő értelmiségi pályák kínáltak számukra mobilitási csatornát. 45 Az oktatási rendszer reformjának hatásait csak hosszabb távon lehetett érzékelni, a pártnak viszont addig is szüksége volt saját értelmiségre, ezért 1948-ban bevezették a szakérettségi rendszerét. A szakérettségi tanfolyamokon 18–30 éves üzemi dolgozók egy, majd 1952-től két tanulmányi év alatt szerezhettek szakérettségi bizonyítványt, amely az abban megjelölt főiskolán vagy egyetemen való továbbtanulásra jogosított.46 Az elemzett listán beazonosított néhány elemi iskolai osztály után egyetemre járó nők számára minden bizonnyal a szakérettségi intézménye teremtette meg a lehetőséget a felsőfokú tanulmányokra, de erre vonatkozóan pontos számadatokkal sajnos nem rendelkezünk. 42 Funkcionáriusok hatásköri és beosztás szerinti listái. (1955) MNL OL M-KS 276. f. 88. cs. 371. ő. e. 43 A nyolcosztályos alapfokú oktatás nem volt előzmények nélküli, hiszen az 1940. évi 20. törvény elrendelte a nyolcosztályos népiskolák létesítését, de a háborús viszonyok hátráltatták ennek tömegessé válását. 44 Schadt M.: „Feltörekvő dolgozó nő” i. m. 26–27. 45 Uo. 34–40. 46 Majtényi György: A szakérettségi intézményéről és a szakérettségizettekről. Iskolakultúra 14. (2004) 9. sz. 72–82.
