Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Baráth Katalin: Nép, nemzet, futball. Az „angol játék” globalizációjának kezdetei
NÉP, NEMZET, FUTBALL 1216 történetének globalizációs nézőpontból talán a legfontosabb jellegzetessége, és e két pólus folyamatosan módosuló viszonya, azaz a glokalizáció vizsgálatára a fut balltörténet szinte tökéletes lehetőséget nyújt. 23 Ha a futball brit alapokon nyugvó globális történetét nem a gazdaság-, hanem a társadalomtörténet felől próbáljuk összefoglalni, hasonló, de valamivel árnyaltabb korszakolás lesz az eredmény.24 A futballhistória premodern-prekapitalista (avagy tradicionális) éráját a társadalom felső rétegei, az arisztokraták vagy az arisztokrata mintát követő felsőközéposztály tagjai határozták meg, a 19. század derekának angol elitiskoláiban ők játszották rendszeresen, majd szabályozták a játékot. A második, korai modern szakaszt az ipari munkásság pályára lépése hoz ta el, és helyezte a futball súlypontját az elitiskolákból a városi térbe, szimbolikusan és (a játékstílus megújulásával) ténylegesen is átvéve az irányítást a futballterrénum felett. „Az úriemberek és játékosok” mintegy három évtizeden át húzódó háborúsága során az előbbiek fokozatosan veszítették el pozícióikat, kezdve 1885-tel, amikor az angol szövetség, az FA (Football Association) kénytelen volt törvényesíteni a labdarúgók fizetését. Bár 1907 és 1914 között az amatőröknek saját szövetségük megalakításával még sikerült szakadást előidézniük az angol futballban (nem kis gondot okozva ezzel az amatőr nemzeti szövetségekből verbuvált nemzetközi testület, a FIFA kebelén belül is), az úriemberek végleg kiszorultak az immár tömegeket megmozgató „futballgyárból”. 25 A felsőbb osztályok tehát elvonultak a kevésbé energikus, fizikai érintkezést alig követelő „fehérruhás” sportok, legfőképpen a krikett sáncai mögé,26 miköz ben a brit ipar és kereskedelem külképviselői a 19. század végéig a világ számos népével megismertették a futballt. A modern szakasz további fontos fejleménye, hogy e felsőbb osztályok propagálta amatörizmust háttérbe szorította a tehetségelvű, egyenlősítő professzionalizmus, amely nemcsak a hivatásos játékosokat termelte ki, hanem fontos lépést jelentett a tömegkulturális kibontakozás, a piaci alapokon nyugvó szórakoztatás térnyerése irányába is. Ami a globalizációs folyamatot illeti, a brit (elsősorban angol és skót) futballhegemóniának 23 A glokalizáció általánosan is a globalizációs kutatások kitüntetett, de legalábbis vizsgálatra javasolt terepe, mert meghaladja az „elnyomott és elnyomó”, „fejlett és elmaradott” nem túl árnyalt és gyümölcsöző, ám a globalizációkutatásokra jellemző dialektikáját. Lásd Richard Giulianotti – Roland Robertson: The Globalization of Football: A Study in the Glocalization of the ’Serious’ Life. British Journal of Sociology 55. (2004) 545–568. A glokalizáció másféle terminologikus megközelítésben hibridizációnak is nevezhető. Lásd Illés Tamás: A kulturális globalizáció földrajzi vonásai. Tér és Társadalom 32. (2018) 2. sz. 3–20. 24 Giulianotti, R. : Football i. m. 1–38. 25 Uo. 4–5. 26 A brit gyarmatokon ez a réteg képviselte az uralmat, ezért is alakult úgy, hogy e területeken a krikett lett a sport, amelynek elsajátításával a gyarmatok lakói fölvehették a versenyt, majd le is győzték idegen uraikat, méghozzá a saját pályájukon.
