Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Varga Bálint: A magyar birodalom koncepciói a hosszú 19. században
A MAGYAR BIRODALOM KONCEPCIóI A HOSSZÚ 19. SZÁZADBAN 1202 A magyar birodalom terminust ezen szereplők közül legkarakteresebben a történészek és publicisták alkalmazták. A 20. század elején több jelentős történész is az expanzív külpolitikát azonosította magyar birodalmi politikaként. Acsády Ignác magnum opusában – jellemző címe A magyar birodalom története a kútfők alapján – Szent László kapcsán jelentette ki, hogy „már nemcsak nagy nemzeti, hanem messzeszárnyaló birodalmi politikát követett. Az addig még mindig kicsiny magyar államot, az addig tisztán szárazföldi, folyamközi Magyarországot tengeri állammá tette. Határait a Fekete tenger felé is előre tolta, az Adriáig, a földközi tengerig, melynek medencéje körül nemcsak az ókorban, hanem XI. században s jóval később is a művelt világ legfontosabb eseményei lejátszódtak, meg tényleg kiterjesztette s ezzel Magyarország nemzetközi helyzetét, szerepét az európai államcsoportban gyökeresen megváltoztatta. A királyság egy század folyamán a nagyhatalmak sorába emelte a magyar birodalmat.”67 A Szent László horvátországi expanzióját folytató és stabilizáló Könyves Kálmánt Marczali Henrik jellemzi úgy, hogy „a nemzeti magyar állam alatta és általa szélesedik ki több nemzetet uralma alá egyesítő, nagyhatalmi célok után törő magyar birodalommá”.68 III. Béla pedig Thallóczy Lajos tollán lett a bizánci és a német–római bi rodalmakkal egyenlő magyar birodalom bölcs uralkodója, aki helyreállította a magyar uralmat Magyarország déli határain túl. 69 A magyar birodalom kifejezést a magyar imperializmus szinonimájaként használó publicisták közül a konzervatív sajtóvezér Rákosi Jenőt kell kiemelni, aki a nagy példányszámú Budapesti Hirlap ban propagálta a magyar imperializmus programját. Rákosi magyar birodalmi víziója hasonló volt közeli munkatársáéhoz, Beksicséhez: a kifejezésen egy erős nemzetállamot és egy nagy lélekszámú, stabil nemzeti identitású magyar népet értett.70 De Rákosinál hangsúlyosabban jelenik meg a magyar birodalom külpolitikai szempontja: egy „Magyarországra alapított birodalmi politika az ő hatalmas eszközeivel, a magyar nemzeti propagatív erő fölszabadításával, a dinasztia fokozott támogatásával, a közgazdasági tényezőknek duzzadó erőbe juttatásával, a kelet kapuinak megnyitásával olyan erősséget teremthet a Habsburgok számára, a melyben dicsőséges uralmuk szárnyakat kap s parancsolni fog a Fekete tengerig.”71 A nagyhatalmiságként értelme-67 Acsády Ignác: A magyar birodalom története a kútfők alapján a művelt közönség számára I–II. Bp. 1903. I. 151–152. 68 Marczali Henrik: Az Árpádok és Dalmáczia. (Értekezések a történeti tudomány köréből 17/5.) Bp. 1908. 77. 69 Thallóczy Lajos: III. Béla és a magyar birodalom. In: III. Béla magyar király emlékezete. Szerk. Forster Gyula. Bp. 1900. 57–97. 70 Nagy Ildikó: Rákosi Jenő és a harmincmilliós magyar impérium. In: Híd a századok felett. Tanul mányok Katus László 70. születésnapjára. Szerk. Hanák Péter – Nagy Mariann. Pécs 1997. 295–307. 71 Magyar imperiálizmus. Budapesti Hirlap, 1901. március 27. 1–2.
