Századok – 2020

2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Ring Orsolya – Kiss László – Turnai Anna: Női káderek a Rákosi-korszakban

NŐI KÁDEREK A RÁKOSI-KORSZAKBAN 122 munkatárs, ami egyértelműen mutatja a politikai munkatárs pozícióban a nők dominanciáját. Ha a női politikai munkatársak életkori megoszlását vizsgál­juk, azt tapasztalhatjuk, hogy 73,8%-uk a 35 év alatti korosztály tagja volt. Ideológiai képzettségüket tekintve pedig 72,6%-uk végzett valamilyen párt­iskolát. Tipikusnak tekinthető politikai munkatárs karriert futott be például Háder Károlyné, aki 1924-ben munkáscsaládban született, négy polgárit, ké­sőbb pedig egyéves pártiskolát végzett. 1938-tól 1946-ig a Kerámiagyárban, majd 1949-ig a Fogaskerékgyárban volt tisztviselő. Pártkarrierje 1949-ben in­dult, amikor a Párt és Tömegszervezetek Osztályán lett adminisztrátor, majd irodavezető. A pártiskola elvégzése után 1951-ben lett a Szervezeti Szabályzat alosztályon politikai munkatárs egészen 1956-ig, amikor férje diplomáciai megbízást kapott és vele együtt külföldre ment.36 1957-ben tértek haza, ek ­kor Háder Károlyné az MSZMP KB Párt és Tömegszervezetek Osztályának politikai munkatársa lett. Karrierjét az MSZMP-iratokban 1969-ig lehetett végigkövetni, ezek szerint az 1960-as években folyamatos politikai munka­társi munkáját csak férjével közös külszolgálati feladatai szakították meg. 37 Karrierútját vizsgálva egy másik, a női politikai munkatársakra igen jellem­ző tényezőt figyelhetünk meg. Férje, Háder Károly eredeti végzettsége szerint géplakatos segéd, aki háromhónapos pártiskolát végzett és 1951-től 1973-as haláláig a Belügyminisztérium SZT, azaz szigorúan titkos állományú tiszt­je volt, fedőmunkahelyként pedig az Építésügyi Minisztériumban dolgozott. 38 A vizsgálatunkba vont 84 politikai munkatárs 35%-ának férje beazonosít­hatóan szintén állami vagy pártkarriert futott be. Több esetben nyilvánvaló kölcsönhatás mutatható ki a feleség és a férj karrierje között, s úgy tűnik, a politikai munkatárs pozíció különösen gyakran szolgált állami- vagy párttiszt­ségviselők feleségének elhelyezésére, hiszen különösebb szakképzettséget nem igényelt. Ugyancsak alkalmas volt ez a pozíció a különböző fegyveres testü­letekben szolgálók feleségeinek, akik férjük állomáshelyének változása miatt gyakori munkahelyváltásra kényszerültek. A feldolgozott mintákon keresztül nemcsak nők, hanem családok mo­bilitására is találhatunk példákat. Uszta Gyula például négy elemit vég­zett, majd gazdasági cselédként és kubikosként dolgozott, 1945-től pedig a Magyar Kommunista Párt (MKP) KV Gazdasági Hivatalában tevékenykedett. 1947-ben az MKP jelöltjeként Zemplén vármegye főispánja lett. 1948 végén 36 MNL OL M-KS 288. f. MSZMP Központi Szervei (a továbbiakban: 288. f.) 7. cs. Titkárság (a továbbiakban: 7. cs.) 4. ő. e. 37 MNL OL M-KS 288. f. 7. cs. 163. és 330. ő. e., illetve MNL OL M-KS 288. f. 5. cs. Politikai Bizottság (a továbbiakban: 5. cs.) 598. ő. e. 38 https://bit.ly/31TpVgT, letöltés 2019. máj. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom