Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Varga Bálint: A magyar birodalom koncepciói a hosszú 19. században
VARGA BÁLINT 1191 A Szent Korona regnumainak magyar birodalma Azok a vélemények azonban, amelyek Magyarországnak az Osztrák Birodalomhoz tartozását demonstrálták, egyértelműen kisebbségben maradtak a reformkori Magyarországon, és a domináns diskurzusban ehelyett egy másik koncepció, a magyar birodalom jelent meg. Ezt a magyar birodalmat nem közjogi alapon (azaz egy császár által uralt államként) definiálták, hanem független és több részből álló államot jelentett. Ebben az értelemben határozta meg a birodalom szót 1879-ben a Magyar lexikon is: a birodalom latin megfelelőjének a regnum ot adta meg, nem pedig az imperium ot, ennek megfelelően meghatározása nem közjogi (azaz a birodalom nem a császárság szinonimája), hanem „nagyobb állam, melynek élén monarchikus fejedelem, császár vagy király áll, vagy több kisebb államot magában foglaló államegész”. 18 Annak érdekében, hogy megértsük, mit jelentett a reformkorban használt magyar birodalom terminus, figyelembe kell venni, hogy a korszakban Magyarország definíciója is bizonytalan volt. Fényes Elek, a reformkor legfontosabb statisztikusa, egyenesen négy különböző Magyarország-meghatározást javasolt.19 A legszorosabb értelemben Magyarország csak a magyar polgári hatóságok által kormányzott területet jelentette. Az ennél eggyel szélesebb meghatározás Horvátországot és Szlavóniát is magában foglalta, mivel a magyar törvények ezek területén is hatályosak voltak (hiszen a horvát és szlavón rendek a magyar országgyűlésbe is elküldték követeiket). Az ennél is szélesebb definíció Erdélyt is magában foglalta. Erdély ugyan semmilyen konkrét intézményében nem kapcsolódott Magyarországhoz, de a magyar nacionalizmusnak a 18. század legvégén történő megszületésével és különösen az 1830-as évektől széles körben osztott nézet lett, hogy Erdély és Magyarország különállása az oszmán hódítás miatt bekövetkezett természetellenes állapot, amelynek megváltoztatása sürgető feladat.20 Végül Fényes legtágabb definíciója minden olyan országot magában foglalt, amely valaha – bármely rövid ideig és csak formálisan is – a magyar korona alá tartozott: Dalmácia, Bosznia, Szerbia, Bulgária, Galícia és Lodoméria, Havasalföld és Moldva. A 18. században a magyar, a horvát és az erdélyi országgyűlések is kimondták függetlenségüket más országoktól; viszont – Péter László szavaival – „1790 után a magyar országgyűlés azzal az igénnyel lépett fel, hogy a magyar korona 18 Magyar lexikon, az összes tudományok enciklopédiája I–XVII. Bp. 1879–1885. IV. 71. 19 Fényes Elek: Magyarország statistikája I–III. Pest 1842–1843. II. 111–12. 20 Völgyesi Orsolya: Erdély kérdése és a hazai nyilvánosság az 1830-as években. In: Nemzet, faj, kultúra a hosszú 19. században Magyarországon és Európában. Szerk. Hörcher Ferenc – Lajtai Mátyás – Mester Béla. (Tanulmányok a nacionalizmus kultúrtörténetéből 2.) Bp. 2016. 178–191.
