Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Varga Bálint: A magyar birodalom koncepciói a hosszú 19. században
1187 SZÁZADOK . () . SZÁM Varga Bálint A MAGYAR BIRODALOM KONCEPCIÓI A HOSSZÚ 19. SZÁZADBAN* Hosszú évek óta foglalkoztatja a Habsburg Monarchia kései történetének kutatóit az a kérdés, hogy birodalomnak tekinthető-e ez az államalakulat, és ha igen, akkor melyek ezen birodalmiság jegyei. A kérdést Pieter M. Judson konkrétan is feltette egyik írásában, és bár arra a megállapításra jutott, hogy „a legtöbb birodalmi elmélet nem alkalmazható erre az államra”, mégis kevés kétséget hagyott afelől, hogy tanulmányának címét csupán figyelemfelkeltésből választotta, és a Habsburg Monarchiát igenis birodalomnak kell tekinteni.1 Judson értékelése egybecseng az általa tárgyalt korszak ban használt terminológiával: a hosszú 19. század során valószínűleg senki sem vonta kétségbe a Habsburg Monarchia birodalom voltát.2 Más kutatók viszont óvatosabbak, így például Arno Strohmeyer, aki szerint a kora újkorban „a Habsburg Monarchia nem volt teljes értékű birodalom, bár több birodalmi jegyet is felmutatott”. 3 Annak vizsgálata helyett, hogy a Habsburg Monarchia explicit birodalomnak tekinthető-e, a legtöbb kutató inkább a birodalmiság jegyeinek megnyilvánulásait kereste. Így az utóbbi időben számos kutatás született a birodalmi reprezentációkról 4 * A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia Prémium Posztdoktori Programjának támogatásával készült. A kézirat elkészítése során támaszkodhattam a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudo mányi Intézet Újkori témacsoportjának munkatársai, továbbá Romsics Gergely tanácsaira – segítségüket ezúton is köszönöm. 1 Pieter M. Judson: L’Autriche-Hongrie était-elle un empire? Annales 68. (2008) 563–96. A teljes idézet: “Le présent article s’appuie sur des travaux récents portant sur les droits civils, les cultures citoyennes, les structures institutionnelles et les pratiques politiques apparues en Autriche-Hongrie après 1867, pour démontrer que la plupart des théories de l’empire ne s’appliquent pas à cet État.” [Ez a tanulmány az 1867 utáni ausztria-magyarországi állampolgári jogokról, polgári kultúráról, intézményi struktúrákról és politikai gyakorlatokról megjelent újabb munkák alapján állítja azt, hogy a legtöbb birodalmi elmélet nem alkalmazható erre az államra.] (565.) A tanulmányban szereplő idézeteket a szerző fordította magyarra. 2 Hannes Leidinger: War die Habsburgermonarchie ein Imperium? Aktuelle wissenschaftliche Betrach tungen und zeitgenössische Debatten von 1900 bis 1918. In: Österreich-Ungarns imperiale Herausforderungen. Nationalismen und Rivalitäten im Habsburgerreich um 1900. Hrsg. Bernhard Bachinger – Wolfram Dornik – Stephan Lehnstaedt. (Schriften aus der Max Weber Stiftung 2.) Göttingen 2020. 27–44. 3 Arno Strohmeyer: Die Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit – ein Imperium? Ein Problem aufriss. In: Imperien und Reiche in der Weltgeschichte: Epochenübergreifende und globalhistorische Vergleiche. Hrsg. Michael Gehler – Robert Rollinger. Wiesbaden 2014. 1027–1055., itt: 1049. 4 Brigitte Mazohl – Karin Schneider: ‘Translatio imperii’? Reichsidee und Kaisermythos in der Habs burgermonarchie. In: Was vom Alten Reiche blieb... Deutungen, Institutionen und Bilder des frühneuzeit lichen Heiligen Römischen Reiches Deutscher Nation im 19. und 20. Jahrhundert. Hrsg. Matthias Asche – Thomas Nicklas – Matthias Stickler. München 2011. 101–28.; Daniel L. Unowsky: The Pomp and Politics of Patriotism. Imperial Celebrations in Habsburg Austria, 1848–1916. (Central European Studies) West Lafayette 2005.
