Századok – 2020

2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Ring Orsolya – Kiss László – Turnai Anna: Női káderek a Rákosi-korszakban

NŐI KÁDEREK A RÁKOSI-KORSZAKBAN 120 Középvezetők A felsővezetőkhöz viszonyítva lényegesen több (54 fő, 26,73%) női középvezetőt tudtunk beazonosítani. Közülük 11 fő (20,37%) volt korábban alkalmazott, 15 fő (27,77%) értelmiségi, 27 fő (50%) munkás- és egy fő (1,85%) paraszt. A kö­zépvezetők közül 37-en (68,51%) pártiskolát végeztek, hárman (5,5%) jártak 1955-ben épp egyetemre vagy gimnáziumba. A középvezetők viszonylag népes csoportjában többféle mobilitási útra is találunk példát. Az 1905-ben született Lakatos Éva apja szobafestősegéd volt, ő maga nyolc gimnáziumi osztályt vég­zett, majd tisztviselő lett. 1928-ban lépett be az MKP-ba, aktívan részt vett az illegális munkában. Az 1930-as években több évet töltött a Szovjetunióban, a Komintern Nőtitkárságán dolgozott, Lenin-iskolába30 járt, majd Moszkvában lett gyári munkás. 1941-től a Moszkvai Rádiónál dolgozott, 1945-ben vissza­tért Magyarországra, ahol a Budapesti PB káderosztályának munkatársa, majd a VII. kerületi PB titkára lett. 1948-ban került a KV Agitációs- és Propaganda Osztályára, ahol osztályvezető-helyettes lett, 1949-től országgyűlési képviselő. 1955-ben épp egyetemre járt. 31 A középvezetők között találunk ismert neveket (például Andics Erzsébet), il­letve ismert politikai vagy állami tisztségviselők feleségeit (Gerő Ernőné, Tömpe Istvánné, Hegedüs Andrásné) is, de emellett viszonylag népes azok csoportja, akik teljesen ismeretlen segéd- vagy betanított munkásokból, pártiskola elvégzése után valamely minisztériumi vagy tanácsi osztály, esetleg tömegszervezet közép­vezetői lettek, jellemzően valamilyen helyettesi beosztásban. Számukra a káderré válás egyértelmű felfelé mobilitást jelentett. A férj hangsúlyos szerepét a női mo­bilitásban a tanulmány külön alfejezetében tárgyaljuk. Alsó szintű vezetők A káderlista alapján a nők között az alsó szintű vezetők száma majdnem meg­egyezett a felsővezetőkével (12 fő, 5,94%). A megelőző foglalkozás szerinti stá­tusz mutat ugyan különbséget, de mindkét csoportra az jellemző, hogy tagjainak csaknem a fele munkásszármazású volt. Az alsó szintű vezetők között négyen alkalmazottak voltak (33,33%), értelmiségiek hárman (25%), munkások pedig öten (41,6%). Pártiskolát végeztek közülük heten (58,33%), éppen egyetemre járt egy fő (8,33%). Ez utóbbi Hollós Ervin32 felesége, Lajtai Vera volt, aki 1920-ben 30 A Nemzetközi Lenin Iskola a Komintern képzési központja volt Moszkvában. 31 Funkcionáriusok hatásköri és beosztás szerinti listái. (1955) MNL OL M-KS 276. f. 88. cs. 371. ő. e. 32 Hollós Ervin: szűcssegéd, illegális politikai munkáját Ságvári Endre és Kádár János munkatársaként végezte. Az MKP, majd az MDP ifjúsági titkárságán dolgozott, 1950–1952 között pártiskolát végzett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom