Századok – 2020

2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Szilágyi Adrienn: A Károlyi család közös kormánya (1827–1877). Ügyviteli hálózat Hódmezővásárhelyen

SZILÁGYI ADRIENN 1161 az eljárást követően azonban Szabó nem maradhatott. „Eleget uralkodott raj­tunk, menjen a dolgára!” – fejezték ki személyének elutasítását a vásárhelyiek. Az uradalom a kínos kérdést végül úgy oldotta meg, hogy Szabót „érdemei elismerésével” nyugdíjba küldte, valamint jó ürügyet talált a kerületi ügyé­szi hivatal átszervezésére is.46 Szabó László menesztését követően, 1848. jú ­lius 1-jével Horváth László orosházi ügyészt nevezték ki vásárhelyi kerületi ügyésszé, aki 25 éven át, 1873-ig a Hódmezővásárhellyel való megegyezésig töltötte be ezt a pozíciót.47 A hálózat jól mutatja, hogy leginkább kerületi hiva­talok alkalmazottjaival egyeztetett. A kerület legfőbb ügyintézését a kerületi tisztiszék jelentette, amelyet a vásárhelyi kerületi ügyész elnöksége alatt hívtak össze.48 Ennek a három ág jószágkormányzói állandó résztvevői voltak: Érkövy Adolf István, Czagányi Mihály György, Szendrey Ignác (Szendrey Júlia édes­apja) Lajos felügyelőjeként vett részt. A vásárhelyi kerületi hivatal tehát a há­rom ág közötti információcserének, a döntés-előkészítésnek és a földesúri ha­tározat továbbításának legfontosabb hivatali szerve, a kerületi ügyész pedig a legfőbb koordinátora volt. A vásárhelyi uradalmi tiszteken kívül a kerületi ügyésznek volt a legaktívabb kapcsolata a legfőbb közös és központi tisztvi­selőkkel. A központi hivatalok közül legaktívabb a család levéltára, amelyet a Walter család generációi vezettek: Walter László 1822 és 1850, majd fia, Walter Géza 1851 és 1885 között. 1885-től a harmadik Walter, Géza uno­kaöccse, Lajos látta el a levéltári feladatokat. 49 Az uradalmi alkalmazottak és családtagok között akad egy kivétel: Beer Móric haszonbérlő, akinek a személye külön magyarázatra szorul. Könnyen megérthető, hogy miért válik a háló szereplőjévé, ha tudjuk azt, hogy Hódmezővásárhely legértékesebb haszonbérletének, a helyi serháznak a ha­szonbérlője volt. Károlyiék 1804 és 1808 között egy hatalmas serházat építettek 46 MNL OL 408. 43. d. 1848/15–18. 47 Herczeg M.: A Csongrád-Vásárhelyi uradalom i. m. 5. 11–12. A hivatali visszaélés mellett Horváth különösen nehéz helyzetben vette át a hivatalt, hiszen mind a közös pénztárak, mind a ráták pénztárai üresek voltak, mert a rendszeres jövedelmi források megszűntek, a haszonbérlők nem tudtak vagy nem akartak fizetni. Horváth személye előfordul Bártfay naplójában is, aki Károlyi György titkára és köz­ponti ügyésze volt. Lásd Bártfay Lászlói naplói. S. a. r. Kalla Zsuzsa. Bp. 2010. 48 Kállay I.: A magyarországi nagybirtok kormányzata i. m. 47–49., 51. A nagybirtok kormány gerin­cét az uradalmi tisztek – felügyelő tiszttartó, számvevő, számtartó, kasznár, levéltárnok – testülete, a tisztiszék jelentette. A tisztiszék a birtokszervezetben elfoglalt helye szerint központi, kerületi, uradal­mi, a funkciója szerint a gazdasági, igazgatási vagy akár mindkettő lehetett. Gyakori meghívott volt a mérnök vagy az ispán. A Károlyi-birtokokon negyedévenként ültek össze, és a legfőbb cél a nagybirtok gazdálkodásának, igazgatásának és jogszolgáltatásának intézése, különösképpen a jövedelmek növelése volt. A tisztiszék elején az uraság rendelkezéseit, a korábbi ülés vagy ülések határozataira tett észrevéte­leit olvasták fel, majd a beérkezett ügyek megtárgyalása következett, illetve azok felterjesztése a tisztek, a hivatalok vagy a földesúr felé. 49 Éble Gábor: A gróf Károlyi nemzetség levéltára. Közzéteszi Sunkó Attila. Fons 4. (1997) 179–194.

Next

/
Oldalképek
Tartalom