Századok – 2020

2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Ring Orsolya – Kiss László – Turnai Anna: Női káderek a Rákosi-korszakban

NŐI KÁDEREK A RÁKOSI-KORSZAKBAN 118

is folytatódott, 1965–1975 között a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, 1970–1980 között az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja volt.

28

4. diagram Előző foglalkozással szerzett társadalmi státusz két korcsoportban %-ban n=125 fő

0

10

20

30

40

50

60

munkás

értelmiségi

alkalmazott

mezőgazdasági munkás

25-34>45

Ameddig a párt nem tudta kinevelni saját értelmiségét, nagyobb arányban támaszkodott a korábban képesítést szerzett káderekre, ez magyarázhatja az idősebb és azon belül a korábban pozícióba került személyek között az értelmiségi státuszúak magasabb számát. (4. diagram) Eközben természetesen zajlott az új vezetőréteg kialakítása, a kiszemeltek iskolázása. Közülük jelenleg 66 fő iskolai végzettségét ismerjük, 39 főről (59%) tudjuk, hogy egyetemet végzett, ők jellemzően tanárok voltak (20 fő, 30,3%), kisebb részben orvosok, mérnökök, közgazdászok. Külön csoportot alkotnak azok, akiknek a pártkarrierrel párhuzamosan a iskolai végzettségük is nőtt (12 fő, 18%), közülük többen a középiskola kihagyásával, elemi iskolai végzettséggel jártak az 1950-es évek második felében valamely tudományegyetemre. Ez utóbbira jó példa Varga Ferencné, aki 1921-ben született, hat elemit végzett, munkásszármazású, ő maga is munkásként dolgozott a Szombathelyi Cipőgyárban 1946-ig, majd háztartásbeli lett, 1949-ben lett a megyei pártbizottság oktatási osztályának politikai munkatársa, majd 1950-től a szombathelyi járási pártbizottság titkára. 1955-ben az Agrártudományi Egyetem hallgatója volt.

29

28 Rácz A.: A

budapesti hatalmi elit i. m. 239.

29 Funkcionáriusok hatásköri és beosztás szerinti listái. (1955) MNL OL M-KS 276. f. 88. cs. 371. ő. e.