Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Ring Orsolya – Kiss László – Turnai Anna: Női káderek a Rákosi-korszakban
NŐI KÁDEREK A RÁKOSI-KORSZAKBAN 114 állami vezetés felső szintjén mindössze négy nő fordult meg, ketten miniszteri, ketten pedig miniszterhelyettesi posztot töltöttek be. A nőknek tehát meglehetősen korlátozott esélyük volt bekapcsolódni a politikai döntéshozatalba, szerepük sokkal inkább a végrehajtás volt, illetve a párt ideológiájának közvetítése a társadalom és kiemelten annak nőtagjai felé. 17 A káderkinevezés rendszere A vizsgált korszakban az MDP központi osztályai irányították és ellenőrizték az alsóbb szintű pártszerveket, a minisztériumokat és más országos hatáskörű szerveket, valamint a társadalmi- és tömegszervezeteket. A pártközpont osztályai a vezető szervek alárendeltségében működtek. A hatalmat az országos vezető szervek, azokon belül is az operatív vezető szervek, elsősorban a Politikai Bizottság és a Titkárság gyakorolták, úgyhogy a tényleges hatalom a testületek néhány tagja kezében összpontosult. A Politikai Bizottság 1949. február 17-ei ülésének határozata a PB tagjai közül a központi apparátus minden osztályvezetője mellé politikai felelőst jelölt ki. Az osztályok előterjesztései csak a politikai felelős egyetértésével kerülhettek az operatív vezető szervek üléseinek napirendjére, s határozatot csak ez utóbbiak hozhattak. Az intézményesített demokratikus garanciák hiányában nagyon fontos szerepet kaptak a különböző pozíciókat betöltő káderek, mely pozíciók közül a 2000–3000 legmagasabb betöltése a párt vezető szerveiben dőlt el.18 A különböző pozíciókba csak kinevezés útján lehetett bekerülni.19 A pártszervek káderhatásköri listáinak rendszere volt a nómenklatúra, melynek alkalmazása oda vezetett, hogy a különböző szervezetek egyetlen hatalmas hierarchiába tagozódtak be.20 A hatásköri lista kérdéseivel a Titkárság 1949. szeptember 7-ei ülésén foglalkozott először,21 majd 1950. március 22-én, illetve 29-én hozott határozatot a központi pártapparátus átalakításáról, valamint a kádermunka átszervezéséről.22 A legfelsőbb pártszervek, a Titkárság, a Politikai Bizottság és a Szervező Bizottság káderhatásköri listáin 1950-ben összesen mintegy 4000 pozíció szerepelt. 23 17 Uo. 68–69.; S. Kosztricz A.: A nők mobilitásának vizsgálata i. m. 146–154. 18 T. Varga György: Adalékok és szempontok a Magyar Dolgozók Pártja hatalmi helyzetéhez. Múltunk 43. (1998) 2. sz. 175–182. 19 Ehhez lásd még Gyarmati György: Hatalmi elit Magyarországon a 20. század második felében, 1945–1989. Korunk 20. (2009) 3. sz. 75–88. 20 Szakadát István: A nómenklatúra, avagy az „oszd be és uralkodj” elve. (https://bit.ly/31RXTlR, letöltés 2019. máj. 5.) 21 MNL OL M-KS 276. f. 54. cs. 61. ő. e. 22 MNL OL M-KS 276. f. 54. cs. 91. és 92. ő. e. 23 T. Varga György – Szakadát István: Íme a nómenklatúrák! Az MDP és a volt MSZMP hatásköri listái. Társadalmi Szemle 47. (1992) 3. sz. 75. A tanulmányunkban szereplő elemzés alapvető adatai az ezen nómenklatúra-listán szereplő pozíciókat 1955-ben betöltő személyekre vonatkoznak.
