Századok – 2020
2020 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje
BÁCSATYAI DÁNIEL 1071 helye nem feltétlenül nyújt kapaszkodót a háború kezdetének meghatározásához – sőt, valószínűnek tűnik, hogy Domokos valójában sohasem csatlakozott többé az ifjabb királyhoz a belháború során. Az említett gyanút az alábbi körülmény alapozza meg. 1270. évi trónra lépését követően az egykori ifjabb király, V. István kénytelen volt olyan bárókkal is együttműködni, akiket korábban joggal tarthatott számon ellenségeiként. Közéjük tartoztak a belháború során ellene sereget vezénylő hadvezérek, Ernye bán és Kemény fia Lőrinc, valamint egykori nádora, Péc nembeli Dénes is.116 Lőrinc és Dénes még István kormányzatába is bekerült az 1272 nyarán villámcsapásként bekövetkező válság idején, miután Gutkeled nembeli Joachim szlavón bán elrabolta a király elsőszülöttjét, Lászlót. A fentiek fényében nem kell meglepőnek tartanunk, hogy immár Domokos egykori ifjabb királyi nádor is szerepel egy 1270 nyarán kelt oklevélnek a kedvezményezettjei között, amelyben V. István egy Domokos testvérének, Mihálynak szóló adományt erősített meg.117 A jelek szerint Domokosnak éppúgy megbocsátott V. István, mint a korábban ugyancsak árulónak bizonyuló nádorának, Péc nembeli Dénesnek – a kitüntetés azonban nyilvánvalóan nem Domokosnak, hanem az István hűségén maradt fivérnek, Mihálynak szólt. Azt, hogy a belháború idején Domokos nem harcolt az ifjabb király oldalán, egy 1272. évi kiadvány teszi több mint valószínűvé.118 V. István szóban forgó adománylevele röviddel V. István halála előtt, az említett belpolitikai krízis idején kelt, amikor a hajdani ellenlábas, Kemény fia Lőrinc már a nádorságot, az egykor Istvánt eláruló Péc nembeli Dénes pedig az országbírói méltóságot viselte. Az adomány kedvezményezettjei ismét csak Csák nembeli Péter fiai, Domokos és Mihály voltak, ám az oklevél narratió ja csak Mihály hőstetteiről emlékezett meg. Mihály ott volt Feketehalom várában, harcolt Isaszegnél, valamint részt vett az Uroš István elleni szerbiai hadjáratban és a cseh király elleni háborúban. Domokos szerepéről ezzel szemben a szöveg mélyen hallgat, nyilvánvalóan azért, mert e hadieseményekben az egykori nádor nem vett részt. Mivel a fenti lehetőség vizsgálata nem vezetett eredményre, így egy másik körülményt kell figyelembe vennünk a belháború – de legalábbis az isaszegi csata – alsó időhatárának meghatározásakor. Láthattuk, hogy 1267-ben az alsó-ausztriai Gundakar von Hassbach lovag, II. Ottokár ministerialisainak egyike felkészült a legrosszabb eshetőségre és a kleinmariazelli apátság javára végrendelkezett, mielőtt elindult volna a „magyar háborúba.” Csakhogy 1267. 116 Ernyére és Péc nembeli Dénesre lásd uo. 131. Kemény fia Lőrinc szörényi bánként tűnik fel V. István méltóságviselői közt, legelőbb 1270-ben. Archontológia 1000–1301. 50. 117 1270. jún. 15.: CD V/1. 24. 118 1272: CD V/1. 238–239.
