Századok – 2020
2020 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: IV. Béla és István ifjabb király belháborújának időrendje
BÁCSATYAI DÁNIEL 1069 lezárni. 102 Az utóbbi 1266. évi kiegészítései, amelyekről apa és fia a Margitszigeten állapodtak meg, teljes szövegükben rendelkezésünkre állnak.103 Efféle dokumentum 1267-ből és az utána következő esztendőkből valóban nem ismeretes. Bármennyire is megfontolandó azonban Pauler Gyula idézett véleménye, kényszerítő erővel semmi esetre sem bír; a források tanúságát és hitelét mérlegre téve nem tartom kétségesnek, hogy az ifjabb király okleveleinek tucatjaiban emlegetett belháborúra valójában 1267-ben került sor. A kérdés, amely még válaszra vár, immár csak az, hogy pontosan mikor. Fentebb láthattuk, hogy okleveleink egyértelmű híradása szerint az isaszegi csata idején még Kőszegi Henrik volt a nádori méltóság birtokosa. Az 1267. év során jelentős változás ment végbe IV. Béla kormányzatában: Henrik nádorból szlavón bán, Kemény fia Lőrinc országbíróból nádor, Ákos nembeli Ernye nyitrai ispánból pedig országbíró lett. Az átrendeződés oka a korábbi szlavón bán, Rátót nembeli Roland eltávolítása volt, aki valamiért elvesztette az öreg király jóindulatát.104 A cserék hátterének értelmezését korábban az az 1267 februárjára datált, de mint láttuk, minden bizonnyal hibás keletű oklevél nehezítette meg, amely Kemény fia Lőrincet nádorként említi, a nádorváltás ugyanis az utókor szemében elveszítette kapcsolatát Roland bán leváltásával. Ez utóbbira csakis a Rolandot utoljára bánként említő oklevél kelte (1267. május 21.)105 és szeptember közepe között kerülhetett sor, amikor a méltóságot már a korábbi nádor, Henrik foglalta el.106 Ha azt állítanánk, hogy februárban Kemény fia Lőrinc már nádor volt, akkor kénytelenek lennénk azt is feltételezni, hogy Henrik jó pár hónapra országos méltóság nélkül maradt, mielőtt IV. Béla valamikor a nyár folyamán szlavón bánná nevezte volna ki. E bajosan megmagyarázható probléma azonban rögtön elhárul, ha a hibás keletű oklevelet nem vesszük figyelembe az események rekonstrukciójakor. Mivel IV. Béla legfőbb méltóságviselői először szeptember 15-e körül tűnnek fel új pozícióik birtokosaiként, a kormányzati átalakítás – és az isaszegi csata – terminus ante quem e kétségkívül szeptember közepe. 107 Egy másik tám pontot jelenthet az az 1267. július 20-án kiállított diploma, amelyben IV. Béla azokról az érdemekről is megemlékezett, amelyeket Fülöp esztergomi érsek a 102 1265. márc. 28.: VMMH I. 279–280. István egy 1265-ben kelt oklevelében arra panaszkodott, hogy egy nem sokkal korábban apja ellen indított hadjárata során bárói elhagyták, s Ágas vára, amelyet Jób pécsi püspökre bízott, az egyháznagy hanyagsága miatt egy időre az ellenség kezére került. 1265: ÁÚO XI. 545. 103 1266. márc. 23./1266. jún. 22.: VMMH I. 284–287. 104 1270: CDCr V. 546. 105 1267. máj. 21.: CDCr V. 430. 106 1267. szept 15. k.: CD IV/3. 384–387. Datálásához lásd RA I/3. 1532. sz. 107 Uo.
