Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
NOVÁK ATTILA 1041 megbízást kapta Görög Frigyestől, akkori Joint-elnöktől (1946–1948), hogy „a Palesztinából és Amerikából Magyarországra jött cionistákat vidéki otthonok látogatása során kalauzolja. A külföldi cionisták vidéki utakon kémkedést folytattak, lefényképeztek ipari és katonai objektumokat, valamint beszélgetés során felhasználták őt fontos politikai és gazdasági adatok beszerzésére”. 141 Az ÁVH azonnal intézkedett Pick Sára kihallgatásáról, aki József András titkárnője volt 1945–1946-ban, valamint több olyan személy meghallgatásáról, akik tudhattak József „cionista kémekkel” ápolt kapcsolatáról.142 Ennek folyo mányaként hallgatták ki a kistarcsai internálótáborban lévő Weisz Magdát is, aki József András és Steiner Júlia ellen vallott. 143 A május 14-én kelt kihallgatási terv ismét egy új, fordulatot hozó témakör felvetését rögzíti: „Mai kihallgatáson tisztázom mit tud József Wallenberg meggyilkolása körülményeiről. Ha nem tud, rátérek a gettó spicli hálózat Domonkos Stöckler tevékenység tisztázására.”144 Külön vizsgálati tervet készí tettek tehát, amelyben összekapcsolták ügyét a szintén az ÁVH vizsgálati fogságában lévő Stöckler Lajos és Domonkos Miksa ügyével, s amely a Zsidó Tanács „népellenes tevékenységének” feltárására koncentrált.145 Ez a vonal persze nem volt teljesen új, mert már az 1953. március 20-ai kihallgatási terv is azt akarta tisztázni, hogy a Zsidó Tanács mennyire állt a németek szolgálatában, és mi volt Berend Béla szerepe.146 Arra is kíváncsiak voltak, hogy Berend és Stöckler miként juttatta védett házba József Andrást, majd Stöckler milyen utasításokkal látta el Józsefet, s milyen közös kémtevékenységet folytattak 1945 után. Amikor később József már vallott a Zsidó Tanácsban elkövetett „ellenséges tevékenységéről” és a Gestapóval való együttműködéséről, a kihallgatási terv újabb témát vetett fel március 26-án: azt kezdték firtatni, hogy hogyan került a svájci követségre és hogy került kapcsolatba Berenddel.147 Egy 1953. április 16-án kelt iratban Farkas Miklós áv. hadnagy a Zsidó Tanács által elkövetett bűnök lényegét abban látta, hogy a Tanács – ahová Stöckler Jaross Andor kinevezése során került és a gettó felszabadításáig „hűen végrehajtotta a németek és nyilasok utasításait” – elárulta a szegény zsidókat a gazdagok kedvéért. 148 141 Uo. 142 Uo. 143 ÁBTL VI/74/a (V-111/788/1). 1953. máj. 21-én kéri Nagy József őrnagy (VI. főosztály) Weis Magda azonnali kihallgatását László István hadnagytól. 144 ÁBTL VI/74/a (V-111/788/1). Kihallgatási terv. Bp., 1953. máj. 14. 145 ÁBTL VI/74/a (V-111/788/1). Kihallgatási terv. Bp., 1953. máj. 26. Nagy áv. őrnagy. 146 ÁBTL VI/74/a (V-111/788/1). Kihallgatási terv. Bp., 1953. márc. 20. 147 ÁBTL VI/74/a (V-111/788/1). Kihallgatási terv. Bp., 1953. márc. 26. 148 ÁBTL VI/74/a (V-111/788/1). Szempontok Stöckler Lajos 1944-ben elkövetett bűncselekményének ellenőrzéséhez, dokumentáláshoz. Farkas Mikós áv. hadnagy. Bp., 1953. ápr. 16. A dokumentum így folytatódik: „Stöckler kiadta a németeknek, vagy az akkori kormánynak a zsidókat munkára, hogy
