Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
NOVÁK ATTILA 1039 az továbbra is fenntartsa „azt a polgári osztálynézetet és életformát, amelyeknek szülötte a pszichoanalízis. Azt a célt szolgálta, hogy a polgári pedagógiát szembe állítsuk és fölé helyezzük a demokratikus nevelésnek a pszichoanalízis bevitelével”.128 A freudi elméletet is bírálta, mivel a nemi érdeklődésről szóló freudista tanok olyan társadalomban keletkeztek, ahol a munka nem kapta meg a jelentőségének járó elismerést. „Ez annak a társadalom rétegnek gyerekére vonatkozott, amely elkényeztetett burzsoá gyerekeket nevelt, dolgoztatott és nem dolgozott. A modern pedagógia korában a dolgozók társadalmában ez a kérdés így fel sem merül. A felmerülését megoldja a társadalmi közösség, a munka szellemi ereje. Azzal, hogy a mi otthonainkban mégis a haladás ellenes rosszat választottuk és oktattuk, a polgári burzsoá ideológiát támogattuk és szembeállítottuk a haladó modern neveléssel.”129 A kihallgató ekkor már úgy érezte, hogy jó sínen haladnak, hiszen kimondatta Józseffel azt, hogy milyen káros következményei lettek ennek a pedagógiának: az otthonok növendékei a saját belső érzésükkel voltak elfoglalva és így kimaradtak az országot egységbe fogó nagy munka lendületéből.130 Így ennek a pedagógiának lett a következménye az, hogy a zsidó ifjúság csak nagyon nehezen illeszkedett be a tanulók társadalmába, amihez a cionista-nacionalista szellemben való nevelés is hozzájárult. A kihallgatás végén József Andrást bűne megvallására kényszerítették: „Igen, mint tanfelügyelő tudatában voltam annak, hogy az otthonokban ellenséges szellemben történik a nevelés. Az egyes frakciók nézetét pontosan nem ismertem. De az egész otthon pedagógiai programját, az analízis befolyását a kivándorlást mint fő célt ismertem.” 131 Elismerte azt is, hogy elhanyagolta az ellenőrzést is, s ezzel „a népi demokrácia számára idegen ifjúságot neveltem, mely nagy része kivándorolt, vagy ha itt maradt, hosszú munkába telik átformálni.” 132 Üldöző és üldözött klasszikus szerepjátékát láthatjuk ebben a kihallgatásban, ahol az üldöző – fizikai erőszakkal és megalázással – rákényszerítette saját, hatalmi törekvések által meghatározott valóságértelmezését a másikra, az üldözöttre, aki azért, hogy egyáltalán életben maradjon, színleg megtagadta korábbi pszichoanalitikus énjét. 1953. április 16-án az ÁVH környezettanulmányt kért Fisch Henrikről, József testvéréről is, aki közben a Csáki utcai körzet (ma Hegedűs Gyula utca) rabbija lett.133 Az „ortodox vonal” (azaz Groszberg Ervin/Slomó) „cionista nevelését” is vizsgálni kezdték. József András korábbi vallomását felhasználták 128 Uo. 129 Uo. 130 Uo. 131 Uo. 132 Uo. 133 ÁBTL VI/74/a (V-111/788/1). Szolgálati jegy. Bp., 1953. ápr. 16.
