Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
NOVÁK ATTILA 1037 később pedig Szücs Géza mellett, az Országos Zsidó Segítő Bizottságban, a Síp utca 12-ben.115 Szücs Géza 1948–1951 között a Joint egyik igazgatási szerve, a Joint Comité elnöke volt, Görög Frigyes utóda. Ezen kívül olyan emberek személyi adatainak a megállapítását is kérték, akik 1944-ben a svájci követség Wekerle Sándor utca 17. sz. alatti házában tartózkodtak üldözöttként. Ők József András vallomásának ellenőrzése miatt voltak fontosak. (Dr. Benoschofsky Imre budai rabbi [1903–1970]; dr. Komlós Ottó budai rabbi [Lágymányos]; dr. Rosenblum Manó [IX. ker. Páva utcai rabbi]; dr. Scher Tibor [1912–1975] pécsi könyvtárigazgató, 1946–1948 között magyar kultúrattasé Palesztinában; Sík Olga [Scheer Tiborné]; Vihar Béla [1908–1978], 1950-ben a Közművelődési Minisztérium munkatársa; Vermes Magda, ugyanott raktáros 1945-ben.)116 Az üggyel kapcsolatban Kanizsai Dezső, dr. Geyer Arthur (1894–1976), dr. Pető László és Gellért Endre felderítésére is utasítást adtak. 117 Az 1953. március 18-án kelt kihallgatási terv fő kérdése az volt, hogy mennyire játszotta József András a Joint kezére az analitikus csoportot és milyen konkrét megállapodás jött létre ezek között.118 Másnap a Zsidó Tanáccsal és Berend Bélával való kapcsolata állt a vizsgálat homlokterében. (Miből derült ki számára, hogy Berend a Gestapo embere, „milyen szolgálatot tett neki mint Gestapo ügynöknek”, milyen „kölcsönös kötelezettség” volt közöttük, mikor szervezte be őt Berend, valamint hogy a felszabadulás után hogyan alakult a kapcsolatuk.) 119 Március 27-én Stöckler Lajosról kérdezték, valamint visszatértek a Joint és az analitikusok közötti, feltételezett tárgyalások menetére, de elővették a Görög Frigyessel való kapcsolatát is.120 Április közepén a kihallgatások az analitikus el méletre és gyakorlatra koncentráltak, s azt akarták kipuhatolni, hogy az analitikus nézetek mennyiben álltak szemben a demokratikus neveléssel.121 (A kihall-115 Uo. Az adatok szerint: Strasser Ferencné sz. Spitzer Márta, Fiume 1919. A: Sebestyén Erzsébet. Lónyai utca 54. I. 116 Uo. 117 ÁBTL VI/74/a (V-111/788/1). Jelentés. Bp., 1953. márc. 18. 118 ÁBTL VI/74/a (V-111/788/1). Kihallgatási terv. Bp., 1953. márc. 18. (László István áv. hadnagy aláírásával.) 119 ÁBTL VI/74/a (V-111/788/1). Kihallgatási terv. Bp., 1953. márc. 19. (László István áv. hadnagy aláírásával.) 120 ÁBTL VI/74/a (V-111/788/1). Kihallgatási terv Bp., 1953. márc. 27. (László István áv. hadnagy aláírásával.) 121 ÁBTL VI/74/a (V-111/788/1). Kihallgatási terv. Bp., 1953. ápr. 14. „Kérdések: 1. Mikortól meddig alkalmazta az analitikus tanokat a pedagógiában, 2. Mi a lényege a pszichoanalitikai pedagógiában való alkalmazásának. Milyen célt szolgált a Fraudi (Sic!) tanok bevezetése a pedagógiában, 3. Miért szolgáltak ellenséges célokat, 4. Milyen mértékben ált ellen a demokratikus neveléssel a pszichoanalitikus tanok terjesztése. Milyen károk származtak a (demokr rendbe?) az analitikus tanok terjesztése révén (?), 5. Tudatában volt-e hogy szemben áll, 6. Miért alkalmazta akkor, ha tudta, hogy ellenséges célokat szolgál.”
