Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
NOVÁK ATTILA 1035 József András feje felett is gyűltek a fellegek. Weisz Magda, a Hasomer Hacair baloldali cionista mozgalom Mexikói úti gyermekotthonának nevelője ugyanis vallomásában azzal vádolta az izraeli követség telefonkezelőjét, Steiner Júliát, hogy József András utasítására beépült a gyermekotthonokba, hogy ott „cionista propagandát” folytasson. 105 József András a Magyar Pszichoanalitikai Egyesület 1949 februárjában bekövetkezett önfeloszlatása után is – ami időben szinte teljesen egybeesett az MCSZ felszámolásával – tartotta a kapcsolatot az analitikusokkal,106 és továbbra is al kalmazott közülük néhányat a gyermekotthonokban. Major Imréné (vagy Major Margit) például a Rege úton dolgozott egészen az otthon feloszlatásáig, Lévy Kata pedig a Somogyi Béla úti gyermekgondozó intézetben folytatta a nevelési tanácsadást, sőt a gyereksegélyezési csoport egyik alkalmazottjaként is dolgozott. Egy Kurzweil Istvánnal, a MIOK főtitkárával folytatott beszélgetésre hivatkozó jelentés azt állította, hogy József nagyon jó kapcsolatot épített ki az Állami Egyházügyi Hivatal Fővárosi Tanácshoz delegált kiküldöttével (a jelentés hol Szebeninek, hol Szeréminek nevezi, de feltehetően Szerényi Sándorról volt szó), aki állítólag elintézte József András középiskolai tanárrá való kinevezését is, úgy, hogy az közben nem adta fel régi munkahelyét sem teljesen, s a BIH-nél is vállalt kisebb munkákat.107 A jelentés igazságtartalma ma már nem ellenőrizhető egyéb források hiányában, de azt jelzi, hogy József Andrásnak lehettek állami-önkormányzati kapcsolatai, melyek talán még a múltból eredeztethetőek. Ugyanakkor azonban az is igaz, hogy egy általános iskolai állás elvállalásához nem nagyon kellett külön protekció, így az sem elképzelhetetlen, hogy az ügynök jelentésével inkább segíteni akart Józsefnek vagy éppen Szerényinek ártani. Az analitikus mozgalom elleni támadások tovább folytatódtak, s immár a maradványok felszámolását tűzték ki célul. 1951-ben a Köznevelés című folyó iratban Harc a burzsoá neveléslélektan maradványai ellen címmel aláírás nélküli (a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Nevelésügyi Főosztályának Nevelésügyi Csoportja) heves kirohanás jelent meg a pszichoanalízis ellen.108 Az állítólagos újságíró ellátogatott egy nevelési tanácsadóba és leleplezte, hogy a Hernád utcai intézményben pszichoanalitikus módszerekkel dolgoznak; külön kiemelte, hogy az úgynevezett „folyosójáték” nem a lenini visszatükröződési elméletet alkalmazta. 109 105 ÁBTL 2.1. VI/74 (V-111/788). Steiner Júlia kihallgatási jegyzőkönyve. Bp., 1953. máj. 23. A vád már azért sem lehetett igaz, mert Steiner Júlia – aki a Joint Délibáb utcai otthonában dolgozott nevelőként – még a Magyar Cionista Szövetség feloszlatása előtt abbahagyta ezt a munkát. 106 ÁBTL 2.1. VI/74 (V-111/788). József András kihallgatási jegyzőkönyve. Bp. 1953. ápr. 8. 107 ÁBTL VI/74/a (V-111/788/1). „Hollósi” ügynök jelentése. Bp. 1953. ápr. 18. 108 [Sz. n.]: Harc a burzsoá neveléslélektan maradványai ellen. Köznevelés 7. (1951) 1. sz. 9–11. 109 „Az úgynevezett »folyosói játék« abban áll, hogy a gyermeket odaállítják egy, az Intézet által szerkesztett játék elé, amely egy nagyvárosi ház folyosójából, a házban lévő lakásokból és abban lakó
