Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
NOVÁK ATTILA 1033 Weil Emil, az egészségügyi szakszervezet elnöke ezután azt tanácsolta az analitikusoknak, hogy oszlassák fel egyesületüket, amit 1949. február 8-án meg is tettek. 95 József András – a kommunista hatalomátvétel után Fisch Adolf, immár József András néven a fordulat éve után is a Hitközség, illetve az új zsidó csúcsszervezet, a MIOK alkalmazásában maradt. Az óbudai hitközség csatlakozásával a PIH jogutódaként 1950-ben létrejött Budapesti Zsidó Hitközség továbbra is számot tartott szakértelmére.96 Ettől kezdve azonban már hozzá tartoztak az ortodoxia intézményei is, amely tagozatként volt kénytelen csatlakozni a neológ hitközséghez. Az ortodox intézmények működése ellen az állam 1951-ben kifogást emelt. Az 1951-es tanév elején ugyanis állítólag panasz érkezett az Állami Egyházügyi Hivatalhoz, mivel a budapesti ortodox Talmud Tóra napi öt órán át, sőt gyakran tovább is foglalkoztatta a tanítványokat a vallás tanításaival.97 Szerényi Sándor, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságánál fő előadóként dolgozó egyházügyi megbízott magához rendelte Józsefet, hogy vessen véget ennek a „visszaélésnek”. „Ezt a feladatot teljesítettem” – vallotta később az ÁVH-n. A megbeszélés után felkereste Spiegel Menyhértet, az ortodox tagozat elnökét és megállapodott vele, hogy a Talmud Tóra épületében a növendékek naponta maximum két órát tartózkodhatnak, valamint eltörölték az élő héber nyelv oktatását és helyette a bibliait vezették be. Ezt később maga Stöckler is jóváhagyta. Erre a momentumra maguk az ortodoxok is úgy emlékeztek, mint a Tanács nyomása miatt kialakult kényszerhelyzetre, melynek a pedagógiai vezető nem a kezdeményezője, hanem csupán a végrehajtója volt. 98 Az ügyről az állambiztonsági anyagon kívül közvetlenül is beszámolt a már említett Szerényi Sándor. Eszerint Barna Andorné, a VII. kerületi tanács VB 95 Lásd Harmat P.: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis i. m. 413–431. 96 József András azonban tovább is képezte magát: 1952 végén a budapesti Pedagógiai Főiskolán számtan- és fizikatanári oklevelet szerzett. ÁBTL 2.1. VI/74 (V-111/788). József András kihallgatási jegyzőkönyve. Bp., 1953. ápr. 8. 97 ÁBTL VI/74/a (V-111/788/1). József András kihallgatási jegyzőkönyve. Bp., 1953. máj.16. 98 „Fränkel Judit mondotta, hogy József András a hitközség tanfelügyelője napi két órára korlátozta a »Thalmud Thórák« /:zsidó hitoktatás:/ az ovodák /:melyek a hitközségek kezelésében vannak:/ valamint a zsidó napköziotthonok tanítási idejét. Állítása szerint ez a Fővárosi Tanács utasítására történt. Lehetséges, hogy valamilyen módon kijátszák a rendelkezést, ugy, hogy csoportokat létesítenek, tehát ugy fogják fel a kérdést, hogy a tanítási idő csak ugyanazon fiatalok részére 2 óra. Ha a társaságot csoportokra osztják akkor egész nap folyhat a tanulás, mert bármily ellenőrzés esetén: az engedélyezett 2 óra tanulás folyik.” ÁBTL 2.1.IV-56/b „Mizráchy” dosszié. „Faragó” fedőnevű ügynök jelentése. Bp., 1952. febr. 28.
