Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
NOVÁK ATTILA 1027 Magyarországon, a konkrét ügyben pedig példás büntetést helyezett kilátásba. A tömeg a Himnusz és a cionista himnusz, a Hatikva eléneklése után feloszlott. Az eset élénk sajtóvisszhangot váltott ki. Az Új Élet hasábjain Benedek László, a zsidó kórház főorvosa (később a Magyar Dolgozók Pártja csoportjának alapítója és vezetője a PIH-ben, 1948-ban) elítélte a tüntetést.61 A Magyar Izraeliták Országos Irodája, a PIH, az ortodoxia és a Magyar Cionista Szövetség elhatárolódott az eseménytől és a május 26-ra, vasárnapra tervezett közös tiltakozó nagygyűlésüket lemondták.62 Az Országos Munkaszolgálatos Szervezet dühödt nyilatkozatában leszögezte: nem engedi, hogy „akár egyetlen tagunkat is köreinken kívül álló, illetéktelen egyének: fasisztaizü kalandokba sodorják”. Majd kijelentették: „Kiközösítjük sorainkból azokat, akik egy utcai pillanat kedvéért elkockázzák a valóban demokratikus társadalom és a felelős kormányférfiak irántunk megnyilvánuló igaz barátságát.”63 Parragi György, a koncentrációs tábort is megjárt kisgazda képviselő a Magyar Nemzet május 28-ai számában egy kissé kétértelmű írásban elhatárolódott a tüntetéstől, miközben óvta a „keresztény társadalmat” a téves általánosítástól. 64 Ebben a légkörben jelent meg Fisch Adolf cikke az Új Élet 1946. június 13-ai számában, Megbékülés címmel. 65 Az elégikus hangvételű, nyugodt és nyugtató szándékú írás alkalmazkodott a hivatalos zsidó képviselet álláspontjához, miközben szükségesnek tartotta azt is hangsúlyozni, hogy elkerülhetetlenül fontos feladat, hogy megszűnjön a bizalmatlanság a magyarság és zsidóság között. Leszögezte, hogy nem ért egyet azzal a sokak által vallott állásponttal, miszerint már az erről való beszéd is káros, mivel inkább „egészen más döntő jelentőségű kategóriák” jelenlétéről kellene beszélni a társadalomban.66 Szerinte a harmin cas években még megállta volna a helyét az ilyen érvelés, „de azóta elszörnyedő 61 „Ugyanúgy rossz szolgálatot tesz a demokráciának az is, aki a fasiszta provokációnak bedőlve, folytatja zavargásokkal, értelmetlen utcai tüntetésekkel azt, amit a demokrácia sírásói elkezdtek és amelynek folytatását örömmel látják, mert hiszen ezzel céljukat érik el, a népi Magyarország gyengítését úgy a belső, mint a külső fronton”. Majd kijelentette: „Aki itt ma zavart kelt, az a régi rendszer embere.” Dr. Benedek László: Ami Kunmadaras mögött van! Új Élet, 1946. május 30. 2. 62 „Semmi szükség nem volt tehát arra, hogy egy társadalmi szövetségnek nevezett magánegyesület felelőtlen lépéseivel megzavarja a kormány intézkedéseit és a zsidóság vezetőinek, hivatalos szerveinek ez ügyben kifejtett tevékenységét” – írta az Új Élet. Mi történt Kunmadarason és Kunmadaras óta . Új Élet, 1946. május 30. 6. 63 Munkaszolgálatos felhívás! Új Élet, 1946. május 30. 6. 64 Többek között ezt írja Parragi: „Magam részéről ismét figyelmébe ajánlom a keresztény társadalomnak, ne essék bele az igazságtalan általánosítás hibájába, ne azonosítsa a tüntetők kilengéseit, felháborító jelszavait a zsidóság többségének felfogásával. Sajnos, a zsidók között is vannak olyanok, akiknek üzleti vagy más egyéb érdeke az antiszemitizmus ébrentartása éppúgy, mint a keresztények között.” Parragi György: A szombati tüntetésről. Magyar Nemzet, 1946. május 28. 1. Tildy Zoltán köztársasági elnök nyilatkozatában mély megrendülését hangoztatta. Uo. 65 Fisch Adolf: Megbékülés. Új Élet, 1946. június 13. 1–2. 66 Uo. 1.
