Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Novák Attila: Pszichoanalízis és cionizmus között. József András analitikus az ÁVH fogságában (1953
NOVÁK ATTILA 1021 József András József András Fisch Adolf néven látta meg a napvilágot 1902-ben Tarpán, Fisch József és Weisz Hani gyermekeként. Több testvére is volt, többek között Fisch Dávid és Ferenc, valamint Henrik, aki később neológ rabbi lett és az 1950-es évek végétől a Dohány utcai zsinagógában is működött.26 Egy későbbi („Egri György” fedőnevű ügynök) jelentés Fisch Adolf apját szakállas, vallásos zsidónak írja le, aki – miután tönkrement a szatócsüzlete – Újpestre költözött, ahol hitközségi felügyelő lett.27 A vészkorszak tragikusan érintette a Fisch családot, ennek fájdalmas dokumentuma bátyja, dr. Fisch Henrik könyve, aki kápolnásnyéki főrabbiként írta meg 1945 után a magyar holokauszt talán legmegrendítőbb magyarországi dokumentumát.28 A könyvet a főrabbi saját deportált és elpusztított családja fotóival illusztrálta, s ezzel egyszerre jelenítette meg az egyéni, a családi és a kollektív magyar zsidó sorstragédiát. Testvére a Fisch Adolf nevet – a család szerint – 1948-ban (más forrás szerint 1949 februárjában) József Andrásra változtatta, mivel a világháborús borzalmak után nem akarta többé, hogy Adolfnak hívják. 29 (Fisch 1944 októberétől 1945 elejéig munkaszolgálatos volt, feleségét pedig 1944 őszén deportálták. Mindketten túlélték a megpróbáltatásokat, de az asszony csak 1945 augusztusában jutott vissza Magyarországra.) Fisch Adolf Nagyváradon érettségizett és később gazdag gyerekek tanításából szerezte jövedelmét, majd a budapesti rabbiképzőben tanult, ahol rabbi-oklevelet, majd doktorátust is szerzett. Nem rabbiként dolgozott azonban, hanem hitoktatóként. 1938-ban a sógorával, Hahn Istvánnal (1913–1984) együtt írt könyvecskét jelentetett meg ( A felavatott ifjú könyve), melynek kötéstábláján az szerepel, hogy a Pesti Izraelita Hitközség Bár Micva ajándéka.30 A fiúavatási szertartás (bar micva) napján a 13 éves fiúknak adott kis kötet pedagógiai célokat szolgált: a zsidó vallás hőseit kívánta bemutatni 16 életrajz keretében, valamint a magyar zsidóság értékeit kívánta átadni a felnőtté váló ifjabb zsidó generációknak.31 A könyv a PIH zsinagógáiban – szinte hivatalos – bar micva-i ajándék-kötet lehetett, melyet 26 ÁBTL VI/74/a (V-111/788/1). Fisch Adolf környezettanulmánya. Jelentés. Bp., 1953. febr. 25. 27 ÁBTL 2.1.VI/74 (V-111/788). „Egri György” jelentése. Bp., 1953. ápr. 30. és 1953. máj. 5. 28 Keresztény egyházfők felsőházi beszédei a zsidókérdésben (1938-ban az I. és 1939-ben a II. zsidótörvény kapcsán). Szerk. és kiadta Fisch Henrik. Bp. 1947. 29 Bő életrajzi részekkel és az analitikus mozgalomban való részvételéről tudósít minket: Mészáros Judit: Megtört kontinuitás és újrakezdés. Pszichoanalízis Magyarországon a 20. század második felétől. In: A pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológiatörténet. Szerk. Pléh Csaba – Mészáros Judit – Csépe Valéria. Bp. 2019. 313–370., a József Andrásra vonatkozó részek itt: 320–321. 30 Fisch Adolf – Hahn István: A felavatott ifjú könyve. Törökszentmiklós 1938. 31 Ismertetést írt a könyvről Dr. Komlós Ottó. Magyar Zsidó Szemle 57. (1940) 1–3. sz. 127–128. Scheiber Sándor pedig felvette enumerációjába is. Dr. Scheiber Sándor: Maimúni Magyarországon. Ma gyar Zsidó Szemle 59–62. (1942–1945) 398.
