Századok – 2020
2020 / 5. szám - MOZAIKOK A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG ÚJ- ÉS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL - Karsai László: A magyar holokauszt a nagy népbírósági perek tükrében
KARSAI LÁSZLÓ 1005 ország miniszterelnöke még a német, úgymond deportáló-megszálló hadseregnek is tudott parancsolni. Sztójay talán nem is tudta, hogy Veesenmayer annak idején jelentette Berlinbe: a miniszterelnök július 7-én felajánlotta a német megbízottnak, hogy megpróbálja a kormányzót a budapesti zsidóakció végrehajtására rábírni.74 Sztójay az utolsó szó jogán, több vádlott-társához hasonlóan azzal (is) próbált védekezni, hogy: „a kormánynak úgyszólván minden tagja, és magam is minden egyes esetben enyhítőleg léptem fel a zsidók mentesítése tárgyában”.75 Ez néhány esetben igaz is volt, csak miközben egyes zsidókat mentesítettek, százezreket deportáltak. A Szálasi-per Szálasi Ferenc 1946. január második felére összeállított vádiratában a zsidók üldözése viszonylag csekély súllyal szerepelt. Főleg a német megszállókkal való kapcsolata, a nyilas puccs, a hatalomátvétel megszervezése érdekelte a vádlókat. Mivel a zsidóüldözés technikai részleteit alvezérei (főleg Kovarcz Emil) dolgozták ki, őt viszont ekkor még nem szállították vissza Magyarországra, e vádpont bizonyítása nem sikerült igazán. Nehezen érthető módon Szálasi azon döntése, amellyel 1944. november elején hat csoportra osztotta a zsidókat, vádirata e részének legelején szerepel, ráadásul azzal az indoklással, hogy: „Szálasi Ferenc rendelkezése magában foglalta [a] Németországba kiszállítandó zsidók törvénytelen kivégzését, mert Szálasi Ferenc nyilván tudta Hitler Adolf rádió útján az egész világ tudomására hozott rendelkezését, hogy a zsidókat kiirtja.” A vádirat szerint Budapesten pontosan meg nem állapítható számban, de „nyilván több tízezer” zsidót kínoztak meg és végeztek ki Szálasi tudomásával és hallgatólagos jóváhagyásával. A megtorlás elmaradásával pedig pártszolgálatosait további kínzásokra és gyilkosságokra bátorította. 76 A vádirat összeállítói is tudták, hogy a Németországba 1944. május 14–15-től kiszállított magyar zsidó százezrek közül több tízezren túlélték a holokausztot. Azt viszont valószínűleg nem tudták, hogy bár Hitler a nyilvánosság előtt is többször fenyegetőzött azzal, hogy kiirtják a zsidókat, 1944 őszén, amikor Szálasi hatalomra került, semmiféle olyan hitleri parancs nem volt érvényben, mely szerint a Németországba kiszállított magyar munkaszolgálatos zsidókat ki kellene végezni. Mivel közvetlen bizonyítékuk nem volt, Szálasi vádlói csak annyit tudtak állítani, hogy Szálasinak nyilvánvalóan tudnia kellett a nyilas terrorról, „mert az 74 Veesenmayer 1944. július 7-ei jelentését lásd A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933–1944. Szerk. Ránki György et al. Bp. 1968. 878. 75 A magyar Quisling-kormány i. m. 658. 76 A Szálasi-per i. m. 509. (1946. jan. 22.)
