Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Lengyel Tünde: Esettanulmány a kora újkori női műveltség kérdéséhez. Elvárások, lehetőségek, határok
ESETTANULMÁNY A KORA ÚJKORI NŐI MŰVELTSÉG KÉRDÉSÉHEZ 246 a családi könyvtárban levő herbáriumok egyikében kereste az ismeretlen növényt. Thurzó György korának egyik legnagyobb könyvtárával rendelkezett, amelyben a katalógus szerint legalább 15 orvosi könyv és herbárium is volt, köztük Andrea Mattioli művével.48 Czobor Erzsébet a könyveket egyszerűen nem tudta használni, és nem csak azért, mert nem tudott latinul, hisz igénybe vehette volna az udvarán működő deákok és titkárok szolgálatát. Úgy tűnik, a könyv számára nem volt mindennapos használati tárgy, amelyből ismereteket lehetett meríteni. Könyvet legfeljebb imádkozáshoz vett kézbe. Czobor Erzsébet férje elhunyta után átvette a Thurzó-birtokok irányítását. Levelezése arról tanúskodik, hogy az ügyek férje szellemében való továbbvitelére törekedett. Tovább foglalkoztatta a titkárokat és ágenseket, akik Bécsből és Pozsonyból is tájékoztatták őt a politikai élet mozzanatairól. Az egyik legfontosabb feladatának az evangélikus egyház támogatását tekintette. Még ha saját fiát apja betegsége és halála miatt vissza is kellett hívnia a wittenbergi egyetemről, a többi diák tovább folytatta tanulmányait a Thurzók költségén. A nádor ugyan saját birtokain nem működtetett nyomdát, hanem városi nyomdászokkal dolgoztatott, támogatásának köszönhetően mégis sok könyv, hitvita és más nyomtatvány készült. Özvegye sem hagyott fel a kiadói tevékenységgel, ahogy azt a személyére szóló dedikációk is mutatják. Michalko János például számos könyvet patrónájának ajánlott, hasonlóan Kürti István és a zólyomi Perina Boldizsár is, aki több evangélikus író műveinek fordítását adta ki, vagy Cserko Mihály saját prédikációit, Pálházi Göncz Mihály hitvitákat és Zvonarich Mihály a Posztillákat.49 A könyvkiadás finanszírozása viszont nem mindig a támogatott könyvek iránti érdeklődés vagy az olvasói szenvedély megnyilvánulását jelenti. Czobor Erzsébet esetében elsősorban vallási elkötelezettségét és férje tevékenységének folytatását mutatja. A hit kérdésében Czobor Erzsébet különös elhivatottságot érzett, például a fehérhegyi csata után, amikor rengeteg protestáns kényszerült elhagyni Csehországot, többen is Czobor Erzsébethez fordultak segítségért. 1622-ben hat cseh és morva pap kérte, hogy letelepedhessen a biccsei uradalomban. Hárman közülük aztán ott is maradtak, és az egyiket Erzsébet veje, Illésházy Gáspár papnak rendelte egyik falujába. 50 Átvállalta Imre fia kötelezettségeinek nagy részét is. Imre, úgy ahogy apja tervezte, belépett a nagypolitikába és Bethlen Gábor mellett kötelezte el magát. Az otthoni ügyeket – a gazdaságot, az uradalmak igazgatását anyjára hagyta, 48 Helena Saktorová: Knižnica palatína Juraja Thurzu. [Thurzó György nádor könyvtára.] In: Kniha ́81. Martin 1982. 72–99.; Uő: Turzovské knižnice. [A Thurzó-könyvtárak.] Martin 2009. 17–18. 49 Saktorová, H.: Turzovské knižnice i. m. 111–113. 50 Pavel Horváth: Humanisti z Čiech po Bielej Hore v exile v Trenčíne. [Csehországi humanisták Trencsénben a fehérhegyi csata után.] In: Historica. Zborník Filozofickej Fakulty University Komenského v Bratislave.. Bratislava 1975. 155–168.
