Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Hermann Róbert: A forradalom és szabadságharc centenáriuma a magyar történetírásban
A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CENTENÁRIUMA A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN 500 katalógusa is említi, mint „a centenáris bizottság megbízásából készülő sajtó alatt lévő” munkát. További sorsáról sajnos nincsenek információink. 82 Szabó István tervezete alapján indult meg az Iratok a magyar parasztság történe téhez címmel elképzelt sorozatban a koraújkori és újkori jobbágylevelek reprezen tatív gyűjteményének összeállítása. A 25 íves kézirat 1948 januárjára el is készült, azonban a fordulat évét követően a kötetnek csak egy megcsonkított, tudománytalanított változata jelenhetett meg – immár Szabó közreműködése nélkül. 83 Az évfordulóra szánták, de csak 1950-ben indult meg V. Waldapfel Eszter kiadásában A forradalom és szabadságharc levelestára című négykötetes forráskiad vány, amelynek az utolsó kötete végül csak 1965-ben jelent meg. A nagyobbrészt addig publikálatlan kézirattári és levéltári anyagot közreadó gyűjtemény „élvezeti értékét” jelentős mértékben csökkentik az osztályharcos szemléletű bevezető tanulmányok, a hihetetlen hozzá nem értésről tanúskodó jegyzetanyag, a félreolvasások magas száma, s a névmutatóban az azonos vezetéknevű személyek már-már tendenciaszerű összekeverése. 84 Noha a centenáriumra számos munka jelent meg, s a népszerűsítő kiadványok (önálló füzetek, kalendáriumok) száma is elérte a százat, bizonyos témák és műfajok mégiscsak kimaradtak. Így például nem született olyan korszerű, levéltári alapkutatásokon nyugvó összefoglaló munka, mint amilyen Márki Sándoré volt az 50. évfordulón, mivel Eckhart Ferencé nem tekinthető ilyennek. Ez annak fényében különösen szomorú, mert az osztrák történészek például a centenáriumra egy nagy, kétkötetes összefoglalóval jelentkeztek. 85 Nem készült új hadtörténeti összefoglaló sem, holott Gyalókay Jenő, Berkó István és mások 1919–1945 közötti alapkutatásai és a levéltári anyag rendezettsége erre lehetőséget kínáltak. De a hadtörténeti tematika általában véve is nagyon hiányzott a megjelent munkákból, a debreceni kötet is inkább a hadjáratok gazdasági hátterével, mintsem magukkal a hadieseményekkel foglalkozik. Mérei Gyula kötetének kivételével nem jelent meg olyan tudományos igényű okmánykiadás, amely célzottan a forradalom és szabadságharc történetéhez kapcsolódott volna. Erre 1950-ig, V. Waldapfel Eszter említett kiadványáig kellett várni. 82 Kéziratos források az Országos Széchényi Könyvtárban 1789–1867. Összeáll. az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának munkaközössége. (Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai XXIV.) Bp. 1950. 05/a., 819., 940., 999., 1377., 2467, 2670. számú tétel. 83 Erre lásd Szabó István levelei. Közli: A harmadik út felé. Szabó István történész cikkekben és dokumentumokban. Vál., jegyz., szerk. Erős Vilmos. (Kisebbségkutatás Könyvek) Bp. 2006. 250–251., 256–257., 342–346. – Az említett forráskiadvány: Jobbágylevelek. Szerk. H. Balázs Éva. Bp. 1951. 84 V. Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára I–IV. Bp. 1950., 1952., 1955., 1965. 85 Rudolf Kiszling: Die Revolution im Kaisertum Österreich 1848–1849. I–II. Wien 1948.
