Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jakab Réka: A pápai Neumannok. Adalékok a 19. századi családi karriertörténetek kutatásához
JAKAB RÉKA 375 Összegzés A pápai Neumann család története számos ponton illeszkedik a szakirodalomban eddig feltárt kapitalista családi karriertörténetek sorába.202 Az első nemzedék tevékenysége, mint a legtöbb vállalkozó család esetében, itt is a kereskedelem volt, azon belül a terménykereskedelem, amelyből különböző karrierek ágaztak el: legkülönfélébb ipari termékeket gyártó vállalkozásoktól a közlekedésfejlesztési és malomipari befektetésekig. A korai időszakban a kereskedelmi és az ipari tevékenység egymást szükségszerűen kiegészítő összekapcsolódását láthattuk, amely még a gyári termelés időszakában is fennállt. A korai magyar kapitalizmus sajátossága volt, hogy a vállalkozók első generációi, az alapító atyák még szinte mindenüket kockára tették, hogy érvényesülni tudjanak, ezért gyakran kerültek csődhelyzetbe vagy buktak el teljesen. Ezt a mindenáron való túlélni akarást példázza Ábrahám nagyon szerteágazó tevékenysége is. A család gazdasági stratégiája a 2. és 3. generáció esetében egyértelműen a közös családi vállalkozások együttes működtetése volt. Az ipari cikkek gyártása, illetve az ahhoz szükséges nyersanyag előteremtése általában egy kézben volt. A család többi tagja kereskedőként gondoskodott a készáru forgalmazásáról. A vállalkozások járulékos tevékenységei, termékei is a családtagok kezében maradtak: ilyen volt a terménykereskedelemmel összefüggésben folytatott sör- és pálinkafőzés, vagy az erdők kiélésén alapuló iparűzéssel (hamuégetés, üveggyártás) kapcsolatos agyagkitermelés és az azt felhasználó pipagyártás. A család tagjai tehát egymással szorosan együttműködő vállalkozásokat hoztak létre. Más megközelítés felől nézve: a család gazdasági tevékenységet folytató tagjai végső soron ugyanannak a vállalkozásnak a részesei voltak.203 A vállalkozások pénzügyi összekapcsolódásának meglétét avagy hiányát források 202 Csupán néhány példát kiemelve lásd Bácskai Vera: „Csak saját erőmre és teljesítményemre utalva.” Aetas 16. (2001) 3–4. sz. 159–181.; Uő: „Rendhagyó” görög pálya. A Mannó család története. In: A felhalmozás míve. Történeti tanulmányok Kövér György tiszteletére. Szerk. Halmos Károly et al. Bp. 2009. 15–25.; Halmos K.: Családi kapitalizmus i. m.; Kaposi Zoltán: Kanizsai kereskedők és vállalkozá saik a feudalizmus utolsó korszakában (1690–1848). Korall (2003) 11–12. sz. 135–163.; Klement Judit: Apák és fiúk gazdasági stratégiái: egy magyar család a 19. és 20. században. Aetas 20. (2005) 1–2. sz. 69–92.; Uő: Hazai vállalkozók i. m.; Sokszínű kapitalizmus. Pályaképek a magyar tőkés fejlő dés aranykorából. Szerk. Sebők Marcell. Bp. 2004.; Lengyel György: Vállalkozók, bankárok, kereskedők. A magyar gazdasági elit a 19. században és a 20. század első felében. Bp. 1989.; Varga László: A hazai nagyburzsoázia történetéből. Valóság 30. (1987) 3. sz. 75–89. 203 Halmos Károly: Hálózatok és hierarchiák a 19. századi üzleti életben. Aetas 20. (2005) 1–2. sz. 47. passim. Neumannék első három generációjának tevékenysége nagyban hasonlít a Halmos által leírt zsidó vállalkozótípus, a Neuschloss család példájához, amelynek tagjai az erdőbérlettől a bútorgyártásig a teljes feldolgozó vertikumot kezükben tartották.
