Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Lengyel Tünde: Esettanulmány a kora újkori női műveltség kérdéséhez. Elvárások, lehetőségek, határok
LENGYEL TüNDE 241 lehetett és analfabéta volt, s mint közismert, férje tanította meg írni és olvasni. Ez körülbelül két évig tartott: 1591 decemberében Thurzó mátkájának még azt írta: „hogy semmi válaszom nincs levelemre [...] Gondolom talán ezt a mentséget találhatnád, hogy magad nem tudsz írni, úgy vagyon, de vagyon bátyád, kinek dolgodat és akaratodat bízvást megjelentheted, ő kegyelme is pedig tudom, hogy az munkát felveszi és az én levelemre kívánságod szerint válaszol is”. 23 Napra pon tosan két év után viszont boldogan írta a füleki katonai táborból: „Hogy magad kezedvel édes lölköm irtál az levélben egynehány igét, szivem szerint láttam és jó néven vettem tüled, mind szerelmes és édes tanitványomtul, hogy il jól tanulsz, én is valami szép török morhát viszek ajándékon, csak meglásd, hogy még ennél is jobban tanul irni, mert ha vétek esik az irásban, ha Isten haza viszen jó egészségben, talán megkezdik a tanítvánt suprálni, ha nem egyébbel, de egy nehány szép csókval”. 24 Érdemes felfigyelni arra a tényre is, hogy Erzsébet bátyja 25 nyilvánvalóan tu dott írni. Hogy édesanyjuk tudott-e, nem biztos. Perényi Borbála három fennmaradt levelét íródeák írta, még az aláírások sem sajátkezűek.26 Czobor Imre alnádor 1581 elején hunyt el, vagyis már személyesen nem tudta igazgatni fia taníttatását, így ez a feladat az özvegyre és a gyámokra hárult. Borbála másodszor is férjhez ment, férje Dersffy Miklós báró, Hont vármegye főispánja volt. Feltételezhető, hogy lépéseket tett mostohafia ügyében, de erre vonatkozólag sajnos nem rendelkezünk adatokkal. Czobor Erzsébetre hárult a férje előző házasságából született két kislány, Zsuzsanna és Judit nevelése, de nagy valószínűséggel velük inkább a dajkák foglalkoztak, mintsem a kamaszkorból éppen kinőtt mostoha. Másfél évvel a házasságkötésük után született meg János, aki hét hónapot élt. 1595 márciusában jött világra Borbála, vagy Babuska, a család üdvöskéje, aki a levelek szerint főleg apja kedvence volt. Mivelhogy a házaspárnak a következő gyermeke, Erzsébet is csak egy évet élt, egész 1597 júliusáig, amikor Ilona született, Babuska foglalta le a szülők minden figyelmét. Azután már rövid egymásutánban született meg az 23 Thurzó György levele Czobor Erzsébethez. Bitek, 1591. dec. 1. Bethlenfalvi gróf Thurzó György levelei nejéhez Czobor-Szent-Mihályi Czobor Erzsébethez I–II. Kiadta Zichy Edmund. Bp. 1876. I. 4. 24 Thurzó György levele Czobor Erzsébethez. Fülek, 1593. dec. 1. Bethlenfalvi gróf Thurzó György levelei i. m. I. 39‒40. 25 Feltételezem, hogy Czobor Imréről van szó, akivel Erzsébet később is, de főleg özvegysége idején sokat levelezett. Imre feltehetőleg 1575-ben született, tehát egy év és néhány hónap korkülönbség lehetett kettejük között. A családfát lásd https://bit.ly/2MDDWcr, letöltés 2019. jan. 3. 26 Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky, Štátny archív v Žiline so sídlom v Bytči (a továbbiakban: ŠABy), Oravský komposesorát – Thurzovská korešpondencia (a továbbiakban: OK-TK), fasc. 829. Perényi Borbála Czobor Erzsébetnek. 1606., 1617. (két levél pontos dátum nélkül)
