Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Kárpáti Attila István: Wesselényi Miklós és az augsburgi Allgemeine Zeitung
578 WESSELÉNYI MIKLÓS ÉS AZ AUGSBURGI ALLGEMEINE ZEITUNG Egy feledésbe merült röpirat Az 1848. márciusi események lehetőséget adtak Wesselényinek arra, hogy kitörjön a „polgári halott” szerepköréből, és ismét személyesen vegyen részt a nagypolitika formálásában, egyfelől az utolsó rendi diétán, majd pedig az első népképviseleti országgyűlésen, másfelől Erdélyben a Partium visszacsatolásáért felelős miniszteri biztosként, valamint Közép-Szolnok vármegye főispánjaként. Szeptember 28-án, Franz Philipp von Lamberg erőszakos halálának hírére úgy döntött, hogy családjával elhagyja az országot és Gräfenbergbe távozik. 76 Amíg korábbi gräfenbergi kúrája alatt levelezés útján kapcsolatban tudott maradni barátaival, továbbá a magyar sajtóorgánumok is eljutottak hozzá, 1848 őszétől elzártan élt a felső-sziléziai gyógyintézetben. Az általa és a neki írt levelek nem értek el a címzetthez, a magyarországi és erdélyi hírlapok nem jutottak el hozzá, így sem a hozzá közel állókról, sem az eseményekről nem rendelkezett hiteles információkkal. Egyedül a bécsi lapokat tudta beszerezni, amelyeket olvasva azzal szembesült, hogy megtévesztő hírek jelennek meg a magyarországi és az erdélyi eseményekről. Rossz tapasztalatai miatt felelevenítette a külföldi lapokba írandó tudósítások gondolatát, s Bezerédj Istvánt kereste meg annak érdekében, hogy rábírja, másokkal közösen írjon részletes beszámolókat – akár a sajtóorgánumoknak, akár röpirat formájában – a március óta lezajlott eseményekről. 77 Bezerédjtől azonban nem kapott visszajelzést, így magára vállalta a feladatot, és 1848. december 19-ére elkészült egy cikkel, amely azokat az 1848. március és augusztus közötti magyarországi és erdélyi politikai eseményeket mutatta be, amelyeknek még Wesselényi is a részese volt.78 Cikkét az augsburgi lap nem kö zölte, ezért a báró arra kérte őket, küldjék vissza neki írását, amennyiben a későbbiekben sem kívánják azt közreadni. 79 Az Allgemeine Zeitung szerkesztőségéhez intézett kérése arra enged következtet ni, hogy egy másik munkájában akarta felhasználni a cikk tartalmát – Wesselényi ugyanis nem csupán a cikkírói feladatot vállalta magára, hanem a röpiratíróit is. Gál István irodalomtörténész 1942-ben megjelent Wesselényi-életrajzában röviden kitért a báró Die Ursache und der Zweck des Kampfes in Ungarn című munká jára, s Trócsányi Zsolt is megemlítette azt – kiterjedt kutatásait ismeretterjesztő 76 Wesselényi 1848-as tevékenységéhez részletesen lásd Trócsányi Zs .: Wesselényi i. m. 523–551. 77 A Kelemennek és a Bezerédjnek írt leveleket közli Kardos Samu: Wesselényi Miklós élete és mun kái II. Bp. 1905. 378–383. 78 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 168. WM lmk. Wesselényi Miklós levele az Allgemeine Zeitung szerkesztőségének, 1848. dec. 19. A cikk kézirata nem maradt fenn sem a levélmásolati könyvben, sem Wesselényi kéziratai között. 79 ANR DJC fond nr. 250, crt. nr. 168. WM lmk. Wesselényi Miklós levele az Allgemeine Zeitung szerkesztőségének, 1849. jan. 5.
