Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Vörös Boldizsár: Egy hivatalnok párhuzamos naplói a Tanácsköztársaságról
EGY HIVATALNOK PÁrHUZAMOS NAPLÓI A TANÁCSKÖZTÁrSASÁGrÓL 922 elkészítésénél: így a diktatúra vezetőinek zsidó voltával kapcsolatos nézetek 28 július 2-ai szövegeiben, melyekben a nem zsidó származású Garbai Sándort „szemita típusú”-ként29 és „ szemita jellegű arcú ”-ként 30 írta le. A hivatalnok többféle forrásból merített információkkal, különböző eszközök segítségével tájékozódva alakította ki állásfoglalásait a Tanácsköztársaság jelenségeiről. Feljegyzéseiben visszatérően foglalkozott a kommunizmus meg valósíthatóságának problematikájával, így például április 6-ánál ezt írta: „szép tan a kommunizmus, de gyakorlatilag egyelőre kivihetetlen”.31 Július 8-ai nap lórészletében pedig arra utalt, hogy a közvélemény-formálók elgondolásainak megvalósítását az új rendszer ellenségei akadályozzák meg: „Hát szép ez a proletáreszme, de mit ér az, ha ideig-óráig győzzük is erővel, a végén pedig megfojtanak vagy kezessé tesznek bennünket a blokáddal.”32 A diktatúra időszakában megtapasztalt, általa többször is bírált visszásságok, problémák nyomán e nézetét rögzítette július 20-ánál is, „a kommunizmus ez idő szerint még utópisztikus mivoltát” említve.33 Ugyanakkor naplóiban Lowetinszky írt az eszme és a megvalósítása érdekében végrehajtott cselekvések közötti ellentétről is. Május 17-ei feljegyzésében a diktatúra terrorjának különösen kegyetlen megnyilvánulásait ábrázolva a következőket vetette papírra: „és akkor csodálkoznak [tudniillik a Tanácsköztársaság irányítói – V. B.] rajta, hogy ellenforradalmárok 28 Vö. ezekhez például Hajdu Tibor: Változó korok, változó vélemények a Magyarországi Tanácsköztár saságról. In: Századok Füzetek 5. Szerk. Pál Lajos. Bp. 2009. 16.; Uő: Tanácsköztársaság, 1919. A Forradalmi Kormányzótanács személyi összetételéről. rubicon 23. (2012) 8. sz. 72–75. Lásd ehhez FSzEK BpGy B 0910/209. 1918–19.: 1919. jún. 19. sz. n. 29 FSzEK BpGy B 0910/209. 1918–19.: 1919. júl. 2. sz. n. Vincze Sándor visszaemlékezése szerint a Forradalmi Kormányzótanács megalakításakor Kun Béla a következő indoklással javasolta Garbait a testület elnökének: „Szép, keresztény ember, az isten [így!] is elnöknek teremtette!” Idézi: Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság. Az 1918-as összeomlás és az őszirózsás forradalom története. (Modern magyar történelem) H. n. 2018. 415., 475. 30 Lásd 14. jegyz. és a hozzá kapcsolódó főszövegrész. A beszéd itteni ismertetéséből az derül ki, hogy abban Garbai foglalkozott a zsidóság és a Tanácsköztársaság kapcsolatával is: „Felemlítette a pogromot s felhozta, hogy az csak ellenforradalmi jelszó, konstatálja, hogy az elmúlt rezsim nem mert nyúlni a zsidó nagykereskedőkhöz, hanem engedte nyúzni a népet, s ha uralomra kerül, tovább fogja azt engedni nyúzni, úgy állította be, hogy a zsidóság szereplése a forradalomban az ifjú zsidók forradalma az öreg zsidók ellen.” Uo. sz. n. 31 FSzEK BpGy B 0910/209. 1919.: 1919. ápr. 6. sz. n. 32 FSzEK BpGy B 0910/209. 1919.: 1919. júl. 8. sz. n. 33 FSzEK BpGy B 0910/209. 1919.: 1919. júl. 20. sz. n. Lowetinszky ekkori nézeteivel kapcsolatban érdemes idézni a vele szemben a Tanácsköztársaság bukása után lefolytatott fegyelmi eljárás során keletkezett, 1920. jan. 20-ai, akkori tevékenységét összefoglalóan értékelő főügyészi indítvány e részletét: „Azt, hogy Lowetinszky János kommunista érzelmű lett volna, a vizsgálat adatai egyáltalán nem bizonyítják, sőt Szelletics Sándor várm. irodaigazgató vallomásában tanúsítja, hogy Lowetinszky állandóan hangoztatta, hogy ő nem kommunista és nem is lesz.” A hivatalnok „azon védekezését tehát, hogy ő nem volt kommunista érzelmű és a kommunista uralommal nem azonosította magát, a most felsorolt bizonyítékok alapján valónak kell elfogadni.” Lásd Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára, IV. 408. b. Alispáni iratok, 2664-1920. Lowetinszky János elleni fegyelmi elrendelés, 21–22.
