Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Veszprémy László Bernát: Baloldali antiszemitizmus, anticionizmus és a zsidó vagyon államosítása a Tanácsköztársaság idején
VESZPrÉMY LÁSZLÓ BErNÁT 911 A Forradalmi Kormányzótanács pénzügyi népbiztosa március 26-án mindjárt második rendeletével ellenőrzése alá helyezett hivatalosan 32, ám a többszörös felsorolások miatt ténylegesen 29 pénzintézetet, melyből ekkor 21 (72%) bizonyosan zsidó vagy zsidó származású egyének igazgatása alatt állt.173 Az üldöztetés miatt neves zsidó bankárok – így Stern Samu, a szocializált Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatója is – külföldre menekültek.174 Azonban ennél is látványosabban a zsidóságot érintette a földbirtokok szocializálása. A kormányzótanács XXXVIII/19. számú rendelete alapján minden közép- és nagybirtok, annak minden tartozékával, minden megváltás nélkül a proletárállam tulajdonába került át,175 április 19-ére már két és félmillió holdon alakultak termelőszö vetkezetek országszerte.176 Mindez nem jelentette, hogy a korábbi tulajdonosok teljesen elvesztették volna befolyásukat: Varga Jenő népbiztos példának okáért maga is kénytelen volt nyilvánosan beismerni, hogy egyes szocializált nagybirtokokat továbbira is az eredeti tulajdonosok irányítják megbízottként, ugyanis a gazdasági munkások ragaszkodtak személyükhöz.177 Az olyan, hatalmas földterületeket birtokló zsidó származású családok, mint a Schossberger és a Hatvany ugyan számos dokumentumban felbukkannak, ám összesítést nem sikerült fellelni földjeik szocializálásáról. Ismert, hogy Schossberger Lajos báró 5000 holdas aszódi uradalmát és kastélyát bizonyosan államosították,178 és hogy a nagyteleki 9500 holdas Hatvany-birtokot is elvették.179 A Félegyházi Proletár az államosított Schossberger-birtokokat 18 301 holdra becsülte május 11-én.180 A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Kiskunfélegyházához közel eső Krausz-birtokot (604 hold) is államosították.181 A vármegyéből általános kimutatással nem rendelkezünk, ám a kispesti járásból jelentették május 20-án, hogy „a termelési eszközök szocializálása ellen különösképp tiltakozik a vagyonos zsidóság”. 182 A földszocializálások modern szemléletű, átfogó feldolgozása még várat magára és a rendelkezésre álló források korlátozott volta miatt meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezik. A különböző megyékben zajló – egyenetlen – államosítási folyamatok ugyanis ma már csak kevéssé rekonstruálhatóak. A Tolna megyei 1918–1919-es 173 A Forradalmi Kormányzótanács pénzügyi népbiztosának 2/919. számú rendelte. Vörös Őrség, 1919. április 20. 14. 174 Kádár G. – Vági Z.: Hosszú évszázad i. m. 94. 175 Minden közép és nagybirtok. Kalocsai Néplap, 1919. április 5. 4. 176 Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához, 1917. november–1919. augusztus. II. Bp. 1954. 154. 177 Varga Jenő népbiztos a gazdasági helyzetről. Soproni Vörös Újság, 1919. június 17. 3–4. 178 A Magyar Munkásmozgalom Történetének válogatott dokumentumai V. Bp. 1956. 671. 179 Uo. 672. 180 Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak duna-tisza közi történetéhez i. m. 478. 181 Uo. 182 BFL, XVI.42. 1. kisd. A kispesti járási gazdasági biztos jelentése, 1919. máj. 20. oldalszám nélkül.
