Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Veszprémy László Bernát: Baloldali antiszemitizmus, anticionizmus és a zsidó vagyon államosítása a Tanácsköztársaság idején
VESZPrÉMY LÁSZLÓ BErNÁT 895 helyi kommunista sajtóban a „zsidó bankárok” és „zsidó gyárasok” ellen uszított, „csúszó-mászónak”, „sátánoknak” nevezve őket, akik „összeroskasztják” a proletár-uralmat „az adók alatt”.57 Hegedűs Márton „elvtárs” egy áprilisi egri nép gyűlésen arról szónokolt, hogy „a proletárdiktatúra [...] a nagyok és hatalmasok, a főurak, főpapok és zsidó bankárok ellen irányul”.58 Sütő József a Budapesti Forradalmi Központi Munkás és Katonatanács 80-as Intéző Bizottságának június 5-ei ülésén panaszolta fel, hogy „két három napig vidéken volt és látta azokat a lehetetlen állapotokat”, amik ott az élelmiszer elosztása körül voltak. „Szemtanúja volt egy népgyűlésen Hort községben, ahol a hatvani párttitkár zsidóüldözésre hívta fel a népet. Úgy agitált az előadó az élelmiszer beszerzéséért, hogy azt mondta a népnek: »Ha a zsidó ide beteszi a lábát, még csak egy tojást se adjatok neki, de aki a szervezet tagsági könyvével jön, annak adjatok mindent«”. 59 A tanácsok országos gyűlésén is felolvastak egy táviratot, amelyet a dombóvári járási tanács kapott (s melyet automatikusan ellenforradalmi agitációnak minősítettek): „A csereakció megindíttatik, elosztó székhely lesz Dombóvár, miért is szíveskedjenek odahatni, hogy a járás területén lévő proletártestvérek a zsidóknak semmiféle élelmiszert ki ne szolgáltassanak”.60 Iványi Sándor, a kiskunfélegyhá zai direktórium tagja a tanácsok országos gyűlésén tett felszólalásában hasonlóan felpanaszolta, hogy a „vidéki direktóriumok” „közélelmezés címén” „nem mélyen járó szervező munkát végeztek, hanem a templomokat lobogózták fel és ütötték a zsidót”.61 S ugyan a tanácsok országos gyűlésén sokan szóvá tették a kommün vidéki funkcionáriusainak antiszemitizmusát, magán a gyűlésen is számos olyan bekiabálást jegyeztek fel a naplókban, mint hogy „dobják ki a zsidókat!”. 62 Hasonlón ellentmondásos helyzet alakult ki, mikor egyes népbiztosok vagy a munkásgyűléseken résztvevők felszólaltak az antiszemitizmus ellen, ugyanis ezek a felszólalások alkalmasint csupán annyit jelentettek, hogy a jobboldali an tiszemitizmus ugyan nem elfogadható, de a baloldali antiszemitizmus igen, vagy pedig egyértelmű jelzését adták annak, hogy olyan sok antiszemita jelenséget tapasztaltak köreikben, hogy elhatárolódásra kényszerültek.63 Előbbinek jó példája volt Vágó Béla népbiztos, aki maga is panaszkodott, hogy az ipari munkásság 57 Klein Károly: Néhány komoly szó a szervezett munkássághoz. Váci Vörös Újság, 1919. május 18. 2.; Uő: Kisbirtokok földadója. Váci Vörös Újság, 1919. május 18. 4. 58 Eger népének nagygyűlése. Egri Újság, 1919. április 7. 2. 59 BFL, XVI.1.c. 1. d. Budapesti Forradalmi Központi Munkás és Katonatanács jegyzőkönyvei. 1919. június 5. 57. 60 Tanácsok országos gyűlésének naplója I. i. m. 222. 61 Uo. 192. 62 Uo. 28. 63 Utóbbival kapcsolatban hasonló konklúzióra jut Szabó Viktor: A magyarországi Tanácsköztársaság propagandája. Doktori (PhD) értekezés. Eszterházy Károly Főiskola. Eger 2016. 205.
