Századok – 2019
2019 / 5. szám - A MAGYARORSZÁGI TANÁCSKÖZTÁRSASÁG MÉLYRÉTEGEI - Horváth J. András: A vörös uralom mint személyes élmény
A VÖrÖS UrALOM MINT SZEMÉLYES ÉLMÉNY 884 odahaza, atyja házában töltött, sem az evangéliumi nevelés, melyben ott, s itt is részesült”. 58 Az intézményen belüli társadalmi rétegzettség (vezetés, diakonisszák és elöljárók egyfelől, portás, ápolók, háziszolga, s néhány női alkalmazott másfelől) – szintén tápot adott a lappangó osztályellentétek manifesztálódásának. Így, amikor május elején a környéken izgatottság vett erőt mind az ottani „burzsoázia” (például a szomszédságban lakó dr. Balázs Béla59 ny. főispán és köre) kép viselői, mind pedig az alsóbb rétegekhez tartozók körében, a naplóíró egyfajta fenyegetettség-érzésről számol be. Ez egyrészt „a rettegő úriemberek” éjszakai átköltözésében és elrejtőzésében, másrészt az intézet portásának „aki különben valami rákosi magyar gyerek, kiszolgált [...] katona, s régi ismerőse – volt – a Bethesdának és sok jó akaratát élvezte a vezetőknek, testvéreknek” súlyos nyilatkozatában öltött testet. A portás kijelentette ugyanis, ezzel elszakítva az intézményhez kötődő addigi érzelmi köteléket, hogy ha látják majd, hogy „le van verve a proletárság, akkor a burzsoázia ellen nagy támadást fognak intézni, és ő is azok között lesz, akik a bosszú művét végrehajtják, s vészjóslóan mutatott a Tiszteletes úrék lakása felé, e szavakkal: „ezek is burzsoák!”60 Jóllehet a vezetés riasztó jelként értékelte ezt a megnyilvánulást, az intézmény társadalmi beépültsége, nemzetközi védettsége, valamint a kormányhatalom érdektelensége együttesen abba az irányba hatottak, hogy végül is periférikusnak tekintették az amúgy jellegzetesnek tekinthető epizódot. Az egyházi vezetésű egészségügyi intézmény kollektív élménye a proletárdiktatúra epizódjáról tehát nem volt pozitív, s tagjainak többsége megnyugvással vette tudomásul, hogy az ellenforradalom hónapjai a korábban már megszokott viszonyokhoz hasonló keretek közé rendezték vissza a közösségi életet. 61 Összegzés A három napló eltérő tonalitásai mintegy polifon hangszerelésben tárják elénk az egykorúak kedélyállapotára, az erőteljes érzelmi és hangulati benyomásokra vonatkozó jellegzetességeket. 58 BFL XIII.42 Diakonissza Intézeti napló, 1919. ápr. 8. 59 VII., Hermina-út 35/c. sz. alatt lakott. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 27. (1916) 9. rész 1250.; Nevezett a Tisza-féle munkapárti programot képviselte 1911-ben, amikor Zala vármegye főispánjává választották. Világ, 1911. november 16. 5. 60 BFL XIII.42 Diakonissza Intézeti napló, 1919. máj. 3. 61 „Sok kétség és remény között hánykódva, végre elkövetkezett a várva várt kormány-válság, a proletárdiktatúra lemondása, s vele a Filadelfia számára a jobb idők jövetelének lehetősége” – olvasható a naplóban. BFL XIII.42 Diakonissza Intézeti napló, 1919. aug. 5.
