Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Marchut Réka: A magyar–román viszony és a német külügyminisztérium az 1920-as években
A MAGYAR–ROMÁN VISZONY ÉS A NÉMET KÜLÜGYMINISZTÉRIUM AZ 1920-AS ÉVEKBEN 774 fűződő viszony javítására, de Take Ionescu 21 és Ion Brătianu ellenérzéseket táplált ezzel szemben. Úgy vélte, hogy román részről I. Ferdinád király, Nicolae Mişu,22 Alexandru Averescu23 és Alexandru Marghiloman 24 szorgalmazták a két ország közti jó viszony megteremtését. 25 A román király álláspontja ebben a pillanatban annál is lényegesebb volt, mert ekkoriban felmerült egy magyar–román perszonálunió terve Ferdinánd király vezetése alatt. A német külügyminisztérium úgy gondolta, hogy ennek megvalósulása már csak azért is kedvező lett volna Berlin számára, mert ebben az esetben a német Anschluß törekvéseknek a két állam feltehetően nem lett volna gátja. (Ez a perszonáluniós terv időben egybeesett IV. Károly visszatérési kísérletével, ami a Habsburg-restauráció veszélyét jelentette az ellenérdekelt Németország számára.) Természetesen a bukaresti német követség is foglalkozott a perszonálunió lehetőségének kérdésével.26 Figyelték a román sajtót is. Berlin figyelmét külön felhívták a Tribuna 27 egyik cikkére, mely szerint Matei Cantacuzino igazságügyi miniszter több magyarországi miniszterrel együtt részt vett egy vadászaton, ahonnan azzal a meggyőződéssel tért vissza, hogy a perszonálunióval kapcsolatos magyar feltételek Románia számára vállalhatatlanok, mivel a magyarok csak abban az esetben lennének hajlandók erre, ha Erdély hozzájuk tartozna.28 Cantacuzino felvetette, hogy Erdély esetleg önálló hercegség lehetne autonómiával az ott élő magyarok számára.29 A német külügyminisztérium ugyan támogatandó ötletnek találta a perszonáluniót, de a külpolitikai helyzet nem tette lehetővé számára, hogy ebben a kérdésben aktívan közvetítsen. 21 Take Ionescu ekkor Románia külügyminisztere volt. 22 Nicolae Mişu Románia külügyminisztere 1919. okt. 15. – 1919. nov. 30. között, ekkor pedig a király személye körüli miniszter volt. 23 Alexandru Averescu a román Néppárt alapítója, első elnöke. Több ízben miniszterelnök: 1918. jan. – márc., 1920–1921. és 1926–1927. 24 Alexandru Marghiloman 1918. márc. – okt. között miniszterelnök. Ekkor szenátor. 25 Egon Franz von Fürstenberg-Stammheim jelentése a Német Külügyminisztériumnak, 1921. nov. 15. In: A Wilhelmstrasse és Magyarország i. m. 294. sz. irat 737–739. 26 PA AA Pol. II/b R 73632 Politische Beziehungen zwischen Rumänien und Ungarn Band 1. A cikk címének fordítása: Magyarok és románok – újabb tárgyalások a perszonálunióról. Tribuna, 1921. december 30. 27 A Tribuna az erdélyi románság politikai és kulturális életének jelentős sajtóorgánuma volt. 28 A románok ezt kevésbé szorgalmazták. 1922 szeptemberében a román sajtóban az a hír jelent meg, hogy néhány magyar személy a román királyi pár ellen bombatámadásra készült. Ezt a német követ politikai manővernek is tekintette, hiszen küszöbön állt Magyarország felvétele a Nemzetek Szövetségébe, és ezt még meg akarták akadályozni. Lásd PA AA Pol. II/b R 73632 Politische Beziehungen zwischen Rumänien und Ungarn Band 1. A budapesti német követség (Fürstenberg) jelentése a Német Külügyminisztériumnak, 1922. szept. 15. 29 A forrás lapalji megjegyzéséből látható, hogy a szöveget továbbküldték a belgrádi német követségnek is. Minden bizonnyal azért, mert napirenden volt a román‒szerb királyi házasság kérdése is.
