Századok – 2019

2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében

KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 762 400 láda vidékre szállítását kérte, Jánossy Dénes, az Országos Levéltár főigaz­gatója viszont a leghatározottabban elutasította a vidéki óvóhelyekre szállítás gondolatát, arra hivatkozva, hogy ez esetben nem lehetne garantálni „sem a biztonságot, sem az állományvédelmet”. A Szépművészeti, a Történeti és a Természettudományi Múzeum értékeinek elhelyezése „bombabiztos pincéik­ben” megfelelőnek látszott, és a külső óvóhelyekre való szállítás lehetőségét akkor egyik intézmény sem vetette fel. Fitz József a Széchényi Könyvtár fő­igazgatója viszont arra hivatkozva, hogy „légoltalmi intézkedéseik védőeszkö­zök híján nem kielégítőek”, még öt darab páncélszekrényt és az óvóhelyeken penészesedni kezdő homokzsákok helyett 113 darab vasból készült ablak és 5 darab ugyancsak vasból készült ajtótáblát igényelt összesen 141 700 pengő értékben.119 Nagyon valószínű, hogy e tetemes kiadás elkerülése érdekében realizálódott elsőként épp a Széchényi Könyvtár esetében a vidéki óvóhelyen való elhelyezés gondolata, noha Fitz azok közé az intézményvezetők közé tar­tozott, akik gyűjteményeik védelmét saját épületükön belül szerették volna megoldani. Nem véletlen, hogy Fitz volt az, aki a Nemzeti Múzeum légoltal­mi vezetőjének, Nemerkényi Jánosnak írt beszámolójában azt állította, hogy az 1942. szeptember 12-ei tanácsülés kimondta volna a gyűjtemények külső óvóhelyekre való szállításának tilalmát. 120 1943. április 14-én a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Szaktanácsának ülésén Jánossy Dénes beszámolt arról, hogy Nemerkényi mint légoltalmi ve­zető óvóhelyeik ablakainak téglával, illetve cementtel való elzárását javasolta, az iratok elcsomagolásához ládákat ígért, emellett ismételten felvetette külső óvóhely igénybevételének lehetőségét. Az óvóhely ablakai viszont azóta sin­csenek becementezve, a ládák nem érkeztek meg, s ő maga hiába vette fel a kapcsolatot a VKM-en keresztül Horthy Miklós kabinetirodájának főnöké­vel annak érdekében, hogy a Levéltár iratainak egy részét a Vár alatti óvó­helyrendszerbe menekíthesse, nem kapott tőlük segítséget.121 A Vár alatti „Kis törzs” elnevezésű óvóhelyre végül csak a Széchényi Könyvtár és az Akadémiai Könyvtár anyagainak egy része került,122 Jánossy pedig 1943 augusztusában a Hadügyminisztérium mérnökeivel vizsgáltatta meg az Országos Levéltár épületét, nyilván többek között azért is, hogy a megoldhatatlan helyzetben 119 OSZK Irattár 43/1943. Az Orsz. Széchényi Könyvtárban foganatosítandó légoltalmi intézkedések költségei. 120 OSZK Irattár 25/1943. 121 MNL OL K 726 56. cs. 149/1943. 122 Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár i. m. 304‒305.; Jelentés a háborús károkról. Jegy­zőkönyv az Igazgató Tanács által kiküldött bizottságnak 1948. június 28-án tartott üléséről. Akadé miai Értesítő 56. (1948) 481. füzet 74.

Next

/
Oldalképek
Tartalom