Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 760 közoktatásügyi miniszteri pozíciójáról való lemondását követően is a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának elnöke maradt, és különböző szakmai ügyekben sorozatosan szembekerült Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszterrel, aki a Magyar Nemzeti Múzeum minden autonómiája és önkormányzatisága ellenére felettes hatósága volt.110 Jó példa a hatáskörök tisztázatlanságára, hogy a Nemzeti Múzeum keretébe tartozó intézmények gyűjteményei többek között éppen a műtárgymentésekkel kapcsolatos, egymásnak ellentmondó utasítások és intézkedések következtében szenvedtek súlyos háborús károkat. 1942. szeptember 12-én Budapest első bombatámadását követően a Nemzeti Múzeum Tanácsa rendkívüli ülést tartott, amelyen Hóman Bálint elnök ismertette a Nemzeti Múzeum kötelékébe tartozó intézmények gyűjteményeinek biztonságos elhelyezésével kapcsolatos javaslatait.111 Az ülésen Német Mária vélekedésével ellentétben112 a Tanács nem mondta ki a gyűjte mények épületekből való elszállításának tilalmát, ez a lehetőség akkor szóba sem került. A Tanács Hóman javaslatai nyomán általános rendszabályok bevezetéséről döntött, illetve megállapodás született arról, hogy a főigazgatók intézményeiken belül, annak helyrajzi elhelyezkedését és belső lehetőségeit mérlegelve saját hatáskörben tehetnek lépéseket gyűjteményeik biztonságba helyezése érdekében. 1942. december 15-én Nemerkényi János a Nemzeti Múzeum gazdasági hivatalának műszaki tanácsosa elküldte a Nemzeti Múzeum főigazgatóihoz a Honvédelmi Minisztérium által kiadott Utasítás a sorolt vagyontárgyak légoltal mának megszervezésére és működtetésére a 137.200/Eln. 35.-1942. sz. rendelethez című kiadványt,113 és felkérte őket, adjanak tájékoztatást arról, hogy az abban lefektetett irányelvekhez képest milyen intézkedéseket kívánnak tenni intézményük értékeinek megóvása érdekében.114 A 137.200/Eln. 35.-1942. sz. rendelet 110 „A minisztérium illetékes ügyosztályának vezetője kifejtette előttem, hogy szükségét látná a jelölőjog korlátozásának és a miniszter visszautasítási joga helyett a tanács jelölésével szemben is érvényesülő korlátlan elhatározási joga visszaállításának. E felfogás a gyakorlatban már a legutóbbi kinevezések során érvényesült, és igen kellemetlen helyzet elé állította az autonómiát, mely semmi esetre sem kívánna a vallás- és közoktatási miniszter úrral szemben állást foglalni. [...] Ezeket a terveket és törekvéseket igen nagy aggodalommal szemlélem, mert éppen a mai viszonyok közt sokszorosan fontos a magyar tudomány szempontjából az önkormányzat teljességének fenntartása. Az autonómia meggyengítésével, jogainak csorbításával, tekintélyének aláásásával – meggyőződésem szerint – a tudományos szempontok elhalványulásának, s az intézmények hanyatlásának útján indulnánk el.” MNL OL K 726 57. cs. 48/1944. Hóman Bálint: Megjegyzések a levéltárakról szóló törvény tervezetére, 1944. febr. 13. 111 MNL OL K 726 302/1942. 112 Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár értékeinek mentése a második világháború közepétől, 1942-től 1946-ig. In: Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve. 1994–1998. Bp. 2000. 300. 113 Utasítás a sorolt vagyontárgyak légoltalmának megszervezésére és működtetésére a 137.200/ Eln. 5.-1942. sz. rendelethez. Bp. 1942. 114 OSZK Irattár 25/1943.
