Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 758 zott, s ezért Csánki a felterjesztésében jogosan írhatta meg azt a véleményét a Gyűjteményegyetem Tanácsának, hogy mind az Országos Levéltár, mind pedig a Múzeum Levéltár iratai állami tulajdonban vannak. Ezzel szemben válaszában Hóman ugyancsak jogosan hivatkozhatott arra, hogy a szóban forgó iratok nem a magyar állam, hanem a Gyűjteményegyetem tulajdonát képezik. Ugyanez a jogi tisztázatlanság húzódott meg a Gyűjteményegyetem elnöki pozíciójának kérdése mögött is. A törvény 2. §. 3. pontja értelmében „a Tanácsban alakulása és a munkálatok megindulása idején a vallás- és közoktatásügyi miniszter elnököl, utóbb a Tanács jelölése alapján öt évről öt évre elnököt nevez ki”. Klebelsberg öt évvel később, 1927 októberében közölte a Tanáccsal, hogy az elnökséget „mint a hivatali állásával egybekötött tisztséget, nem kívánja tovább a maga részére fenntartani”, viszont a Tanács 1927. október 29-én tartott teljes ülésén természetesen Klebelsberget jelölte az elnöki tisztségre, aki a jelölést elfogadva 1932. október 29-ig ismét a Tanács élére került.105 E pillanattól Klebelsberg személyében egyesült az önálló jogi személyiséggel rendelkező, de pénzügyi tekintetben az Államkincstártól függő Gyűjteményegyetem elnöki, illetve a Bethlen kormány vallás- és közoktatásügyi miniszteri pozíciója. 106 Nagyon valószínű, hogy a törvény megalkotásakor Klebelsberg is arra számított, hogy egy maga által felépített, jól kézben tartott szervezet elnöki tisztségét a későbbiekben a kultuszminiszteri tárca esetleges elvesztése után is megtarthatja. Érdekes kérdés, mi történt volna abban az esetben, ha Klebelsberg nem hal meg váratlanul 1932. október 12-én, hanem továbbra is aspirál az elnökségre, és horribile dictu, meg is választják. Hómant ugyanis az 1932. október 2-ai vallás- és közoktatásügyi miniszterré való kinevezése nem jogosította fel e kulturális kulcspozíció elfoglalására, s abban az időben a Tanácsban jóval kevesebb híve is foglalt helyet, mint Klebelsbergnek. A Tanács nagy befolyással rendelkező tagjai ugyanis – Csánki Dezső, Petrovics Elek, Végh Gyula, Berzeviczy Antal vagy Hekler Antal – úgy tekintettek Hómanra, mint aki gyors előrehaladását szakmai teljesítménye mellett elsősorban kultuszminiszter elődje jóindulatú támogatásának köszönhette.107 Gogolák Lajos sokat idézett visszaemlékezésében 105 Számok és dátumok a Gyűjteményegyetem 1922–30. évi történetéhez. In: Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet. Bp. 1931. 84. 106 „Bár ez alkalommal már nem, mint kultuszminiszter, hanem mint a Gyűjteményegyetemnek autonóm módon megválasztott elnöke foglalom el e széket, mégis engedjék meg nekem, hogy mint kultuszminiszter mondjak a Tanácsnak köszönetet azért, hogy nagy közgyűjteményeink igazgatását a korábbi miniszteriális bürokratikus útról az 1922. évi XIX. törvénycikkben megjelölt autonóm útra minden fennakadás és zökkenés nélkül sikeresen átvezette.” Dr. gróf Klebelsberg Kuno, m. kir. vallás- és közoktatási miniszter, elnöki megnyitó beszéde. In: Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai V. füzet. Bp. 1929. 1. 107 Előfordult, hogy Csánki és Petrovics a leveleikben mint tapasztaltabb, jóindulatú, de szigorú bátyjuk oktatták ki Hómant szakmai kérdésekről: „Óhajtásodhoz képest ide csatoltan küldöm a Kornis
