Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
BÜKY ORSOLYA 755 volna, Herzog József az iratcsere ügyének felmerülése idején kezdte el a Levéltári Közleményekben publikálni A Magyar Kamarai Levéltár című tanulmánysoroza tát, melyből minden érdeklődő értesülhetett arról a tényről, hogy a magyar és a szepesi kamarai igazgatóság irattára, ha nem is feltétlenül aktamellékletként, de a hivatali ügyintézéssel szoros összefüggésben számos középkori oklevelet őrzött. 95 Sokkal inkább arról volt tehát szó, hogy Hóman – akár valóban kényszerűségből –, de a klebelsbergi kulturális vezetés kétarcúságához96 igazodva próbálta meg szakmai elképzeléseit oly módon megvalósítani, hogy nagyon is határozott akaratának érvényesítésével egy időben ne veszítse el a kultuszminiszter támogatását. Főigazgatói kinevezése óta pontosan tudta, hogy Klebelsberg a Nemzeti Múzeum adminisztratív egységének megszüntetésével és tárainak szétbontásával létre kíván hozni egy szervezetileg önálló Természettudományi, Néprajzi és egy Történeti Múzeumot,97 (a létrehozandó új közgyűjtemények elnevezése, és elhelyezésének lehetséges helyszínei Klebelsberg beszámolóiban időről időre változtak), a Széchényi Könyvtárat pedig az Egyetemi Könyvtár, valamint az Akadémiai Könyvtár bekebelezésével Nemzeti Könyvtárrá alakítaná.98 E gran diózus terv szerves része lett volna a Múzeumi Levéltárnak az Országos Levéltárral való egyesítése is. Hóman azzal is tisztában volt, hogy Klebelsberget egyáltalán nem érdekli sem az Egyetemi Könyvtár, sem pedig a Nemzeti Múzeum speciális, egy miniszteri tollvonással felül nem írható jogállása, és elképzelései megvalósítása érdekében minden követ meg is mozgat. Klebelsberg ugyanis az Egyetemi Könyvtárnak a Gyűjteményegyetembe való beolvasztásával kapcsolatos első indítványa megtétele idején is tisztában volt az Egyetemi Könyvtár különleges jogállásával és speciális ügymenetével, mivel 1921-ben mint a Történelmi Társulat elnöke és a Bécsi Történeti Intézet megalapítója már e különleges jogállásból adódó ügymenetet megkerülve próbálta meg keresztülvinni Mályusz Elemér alkalmazását az Egyetemi Könyvtárban.99 Míg azonban Hóman Klebelsbergnek 95 Herzog József: A Magyar Kamarai Levéltár I–III. Levéltári Közlemények 6. (1928) 1‒4. sz. 1–52., 7. (1929) 3–4. sz. 155–192. és 9. (1931) 3–4. sz. 226–283. A tanulmánysorozatot Herzog a Történeti Társulat megbízásából írta meg. Kálnoki Kiss Tamás: Vázlatrajz egy pályaképhez. Herzog József országos levéltári főigazgató emlékének ébresztése. In: Magyar levéltáros-életpályák a XIX–XX. században. Szerk. Sipos András. Bp. 2004. 47. 96 Klebelsberg kétarcú kultúrpolitikájáról lásd Büky Orsolya : A szellem lovagjai i. m. 41–64. 97 Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsa 1922. évi november hó 18-iki alakuló ülésén mondott elnöki megnyitó-beszéd. In: Gróf Klebelsberg Kuno beszédei i. m. 126. 98 „A közgyűjteményeknél talán sehol sincs annyira szükség a Gyűjteményegyetem összefogó, rendező szerepére, mint éppen a könyvtárügy terén. Mint kultuszminiszternek egyik főkötelességem, hogy a tudományos kutatás szabadságát garantáljam, de mint organizátor kérem, viszont nekem biztosítsák a szervezés szabadságát. Engedjenek nekem szabad kezet, hogy könyvtárügyünk bajain rendszeres akcióval segíthessek.” Uo. 127. 99 „Ma kaptam Klebelsberg úrtól levelet. Ő azt akarja, hogy Mályuszt, akit te jól ismersz, s tőled is dicsérni hallottam, nevezze ki a Miniszter hozzánk segédőrré, s egyszersmind szabadságolja ad Grecas
