Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
BÜKY ORSOLYA 751 Lukinich Sulica igazoló jelentésére reagáló, Hóman számára írt feljegyzésében többszörösen is elszólta magát, amikor a Múzeumi Levéltárat, az ott zajló levéltárosi munkát, illetve Sulica szakértelmét jellemezte: „Egy olyan ember, aki az Országos Levéltárat akkor látta először, amikor oda a költözködés előtt felküldtem, akinek tehát fogalma sem volt arról, hogy mi a levéltári munka, s mi a különbség egy oklevélgyűjtemény és egy levéltár között, az nem lehet szaktudós levéltári kérdésekben.”78 Azaz a Múzeumi Levéltár valójában csak egy oklevélgyűj temény, melynek kinevezett vezetője, az intézményben évtizedek óta dolgozó s a Múzeumi Levéltár kialakulásáról, gyűjteményeiről és szakmai problémáiról több nagy tanulmányt publikált Sulica Szilárd nem kompetens „levéltári szakkérdésekben”. Lukinich viszont, Sulica jellemzése szerint, azért tartotta magát „kiváló szaktekintélynek levéltári kérdésekben”, mert évtizedek óta végez levéltári kuta tásokat.79 A Múzeumi Levéltár Országos Levéltárba költözése levéltárosi szakkörökben sem okozott osztatlan elismerést, és egyértelműen jelezte Klebelsberg ambivalens intézkedésének egyre inkább nyilvánvalóvá váló szakmai problémáit. 80 Hóman Bálint és Csánki Dezső párharca A Gyűjteményegyetem keretei között folyó vizsgálat még le sem zárult, amikor az Országos Levéltár igazgatója, Dőry Ferenc, Csánki jobbkeze levelet írt Hóman Bálintnak, melyben hivatkozva az 1922. évi XIX. tc. 3. §. 5. pontjára a két intézmény közötti kölcsönös iratcserére tett javaslatot.81 Hómant minden bizonnyal rosszul érintette, hogy egy ilyen jelentős ügyben Csánki nem személyesen fordult hozzá, hanem rangidős beosztottját bízta meg a kapcsolatfelvétellel, ezért a válasz, melyet nem ő, hanem Jakubovics Emil, a Múzeumi Levéltár vezetője, Sulica utóda 78 OSZK Kt Fond 116/61 Lukinich Imre észrevételei Hóman Bálint a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójához Sulica Szilárdnak a levéltári osztályról tett jelentésére vonatkozólag, 1927. szept. 19. 79 Uő: Igazoló jelentés i. m. 62. 80 „A magunk részéről azok közé tartozunk, akik nem helyeselték a Múzeumi Levéltárnak az Országos Levéltár épületébe való telepítését. (...) A látszat azt mutatja, hogy azok a beolvasztási szándékok, melyek a Múzeumi Levéltár hurcolkodásával kapcsolatban a napilapokban megjelentek, nem lehettek egészen légből kapottak. Mindenesetre arra kellene törekedni, hogy a Múzeum Levéltára is saját otthont nyerjen, mert különben belátható időn belül egy fiók Országos Levéltár építésére lesz szükség.” Házi Jenő: A magyar levéltárvédelem kérdéséhez. Levéltári Közlemények 10. (1932) 3–4. sz. 322. 81 MNL OL Y 1 864/1927. Bakács tanulmányában nem jelzi, hogy az Országos Levéltár hivatkozott aktái csak a Nemzeti Múzeum leveleinek eredeti példányait őrzik, Dőry és Csánki levelei viszont csak Dőry keze írásával és Csánki javításaival tarkított kéziratos formájukban maradtak meg. A történések megfelelő rekonstrukciójához szükség van mind az Országos Levéltár, mind a Széchényi Könyvtár, mind pedig a Gyűjteményegyetem vonatkozó aktáinak áttekintésére. Hogy a kezdeményező levelet Dőry saját nevében küldte el Hómannak, az egyértelműen kiderül a Jakubovics Emil által Dőryhez címzett válaszlevélből, melynek egy-egy példánya megtalálható a MNL Irattárában (Y 1 997/1928.), valamit az OSZK Irattárában (619/1928.) is.
