Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
BÜKY ORSOLYA 747 gondolatától, ezért a Hóman főigazgatói kinevezésével megürült könyvtárigazgatói pozícióra olyan személyt keresett, aki nemhogy nem opponálta a tervet, de a háttérben finoman annak zökkenőmentes megvalósítása érdekében dolgozott. Hóman tehát, akinek már főigazgatóként a betöltendő könyvtárigazgatói állással kapcsolatban indokolt jelentést kellett a Gyűjteményegyetem Tanácsa elé terjesztenie, az egyetlen lehetséges jelöltként Lukinich Imrét volt kénytelen megnevezni. Ugyanakkor nem mulasztotta el, hogy jelentésében részletesen bemutassa a Nemzeti Múzeumnak azokat a munkatársait is, akik véleménye szerint a későbbiekben méltóak lehetnek a poszt elnyerésére. 62 Lukinich – természetesen Klebelsberg akaratának megfelelő – első intézkedéseinek egyike volt a Történelmi Társulat Múzeumi Levéltárban őrzött letétjének visszaszolgáltatása, melynek nyomán a Történelmi Társulat igazgatóválasztmánya úgy határozott, hogy a letét okleveles anyagát a „könnyebb hozzáférhetőség céljából” áthelyezi az Országos Levéltárba, és a Múzeumi Levéltárban csak a kéziratokat és a levelezést hagyja meg.63 Könyvtárigazgatóként jegyzett első, éves beszámolójában pedig már szó sem esik a Levéltár Nemzeti Múzeumon belüli elhelyezésének lehetőségéről. A magánlakók kiköltözése után felszabaduló földszinti helyiségekben – Hóman elképzelésével ellentétben – a Festetics palotából kiszoruló Hírlaptárat akarta elhelyezni, s a Levéltárral kapcsolatban csak a feldolgozási munkát is akadályozó tűrhetetlen helyhiányról szólt részletesebben.64 A következő évi jelentése a természettudományi tárak kiköltöztetésével kapcsolatban megemlíti ugyan az azok helyén, a második emeleten elhelyezendő Könyvtár és Hírlaptár mellett a Levéltárat is, ám a Levéltár ottani elhelyezését a tűzbiztonságra hivatkozva végül éppen ő vétózta meg. 65 Klebelsbergnek az 1923-as kudarc után, 1926 januárjában sikerült rábeszélnie Kozmovszky Józsefet, a Hadtörténelmi Levéltár parancsnokát arra, hogy a civil 62 „Mindezek alapján tisztelettel javaslom a tekintetes Tanácsnak, méltóztassék dr. Lukinich Imre országos levéltári igazgatót az Országos Széchényi Könyvtár igazgatójává leendő kinevezésre javaslatba hozni. Tekintve azonban, hogy dr. Lukinich nem annyira könyvtárnoki munkássága alapján jelöltetik a vezető pozícióra, mint inkább kiváló szervező, adminisztratív és tudományos képességei alapján, a könyvtári munka megbecsülése szempontjából és a jövő succrescentia előmozdítása szempontjából kívánatosnak tartanám, ha a tekintetes tanács előterjesztésében a fent előadottak értelmében, és az itt következendők sorrendben kiemelné dr. Pasteiner Iván, dr. Gulyás Pál és dr. Rédey Tivadar kiváló könyvtári és adminisztratív képességeit.” MNL OL K 726 3. cs. 15/1924. Hóman Bálint előterjesztése, 1924. jan. 9. 63 OSZK Irattár 358/1924. Lukinich Imre levele Csánki Dezsőhöz az iratok átadásáról, 1924. máj. 22.; A Magyar Történelmi Társulat 1924. évi május 28-án tartott felolvasó illetve igazgatóválasztmányi ülésének jegyzőkönyve. Századok 57–58. (1923–1924) 846. 64 Lukinich Imre: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának 1924. évi állapotáról. Magyar Könyvszemle 32. (1925) 1–4. sz. 164. 65 Uő: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának 1925. évi állapotáról. Magyar Könyvszemle 33. (1926) 1–4. sz. 153. 57. jegyz.
