Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
BÜKY ORSOLYA 739 szerinti decentralizálásával mindkét javaslat egyetértett, ám a „Magyar Nemzeti Múzeum történelmi nevének” megőrzését mindenképpen szükségesnek tartották. Míg azonban Varjú az esetleges átalakításokat adminisztratív úton is megvalósíthatónak látta, Hóman szerint a lehetséges megoldások érdekében olyan törvénymódosításokra lenne szükség, melyek a Gyűjteményegyetem szervezeti kereteit is átalakítanák. Emellett Hóman a Nemzeti Múzeum adminisztratív megszüntetését alapítványi jellege miatt jogilag sem tartotta keresztülvihetőnek.31 A Széchényi család határozott fellépése tehát a legjobb pillanatban érkezett a Nemzeti Múzeum vezetősége, illetve Hóman számára, aki a következő években több esetben is a család alapítványi jogaira hivatkozva verte vissza Klebelsbergnek az intézmény különböző tárai megszerzésére irányuló kísérleteit. Hosszas egyez tetéseket követően végül a Gyűjteményegyetem és a gróf Széchényi család között az 1924. szeptember 13-án kötött egyezség szerint az ajánlási jogot a Nemzeti Múzeum szervezeti és működési szabályzatában rögzítették. E történések fényében elgondolható, miként reagált volna a család Klebelsbergnek az ajánlási jog megsérült, Hóman abban található javaslatának szövege is hiányosan maradt fenn. Az OSZK Irattárának vonatkozó aktája azonban sértetlen, a javaslat szövegét az alapján idézzük. 31 A Hóman által készített javaslata szerint: „A Magyar Nemzeti Múzeum hat intézetének igazgatói a múltban több ízben kifejtett álláspontjukhoz híven ma is szükségesnek tartják a decentralizációt. Állást foglalnak azonban az ellen, hogy ez a decentralizáció a történetileg kialakult Magyar Nemzeti Múzeum eszmei egységének megszüntetésével, és a bele tartozó történetileg szervesen egybetartozó intézetek közt fennálló adminisztratív és szervezeti kapcsolatoknak teljes szétbomlásával hajtassék végre. A Magyar Nemzeti Múzeum történeti egységének fenntartását nem csak kegyeleti szempontok teszik szükségessé, hanem fontos kulturális és gazdasági érdekek is. A fenntartást javalló okok közül elegendőnek véljük a következőket felsorolni: a) A Magyar Nemzeti Múzeum a maga szászhúsz éves múltjával nem csak egyik legnagyobb kulturális alkotása a magyar társadalomnak, hanem egyben a nemzet kultúrfelsőbbségét és kultúrértékeit mindennél világosabban bizonyító tényező. b) A Magyar Nemzeti Múzeumban egybefoglalt intézetek a külföldi tudósvilág előtt ezen a néven ismeretesek, és szerezték meg jó hírüket. A címváltoztatást tehát az évtizedek munkája árán létesített külföldi kapcsolatok szempontjából sem kívánatos. c) A Magyar Nemzeti Múzeum intézeteinek, sőt az Iparművészeti és Szépművészeti Múzeum magyar osztályainak is szerves összetartozása nyilvánvaló, mert hiszen valamennyiük a magyar szellem és a magyar föld alkotásait és termékeiket gyűjti, és dolgozza fel tudományos használatra. Egy nagyobb egységbe való összefoglalásuk tehát tudományos szempontból is indokolt. d) A Magyar Nemzeti Múzeum eszmei egységének megbontása és történeti nevének eltüntetése, ‒ amiben a laikus közvélemény, már az eddigi jelek szerint is a tradíció ellen való cselekvést látna ‒ a Múzeumból kiszakadó új intézetekkel szemben bizalmatlanságot keltene azokban a társadalmi rétegekben, melyeknek áldozatkészségét a jövőben is igénybe kell vennünk. S e mellett némely alapítókat és adományozókat, de különösen a családi örökletétek birtokosait arra késztethetik, hogy kifejezetten a Magyar Nemzeti Múzeum javára tett alapítványaikat, adományaikat és letétjeiket visszaköveteljék. e) A Magyar Nemzeti Múzeum egészében is alapítvány természetű intézmény lévén, megszüntetése, illetve szétbontása elháríthatatlan jogi akadályokba ütközik. f) Ez alapítványi természet fenntartása ismert okokból, külpolitikai szempontból is kívánatos. Mindezeket megfontolva a decentralizáció kérdését helyesen és a történeti fejlődésnek megfelelően megoldhatóan csak úgy tarthatjuk, ha a Magyar Nemzeti Múzeum keretei a főigazgatói állás megszüntetésével egyidejűleg lényegesen kibővítettnek és az Országos Magyar Gyűjteményegyetembe tartozó s részben a Magyar Nemzeti Múzeumból kivált intézetek abba mind felvétetnek: vagyis, ha a Magyar Nemzeti Múzeum fogalma átvitetik az Országos Magyar Gyűjteményegyetemre.” OSZK Irattár 480/1923.
