Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 732 az Országos Magyar Gyűjteményegyetem (a továbbiakban: Gyűjteményegyetem) ügyvezető alelnöke, Klebelsberg mellett gyakorlatilag a vezetője volt.5 A Klebelsberg Kuno által 1922. évi XIX. tc.-kel létrehozott Gyűjteményegyetem törvényszövege, illetve szervezeti és működési szabályzata azonban egyértelműen fogalmaz: az ügyvezető alelnöki pozíciót két évenkénti váltásban, a Gyűjteményegyetem keretébe tartozó „négy nagy főintézet” főigazgatói egymás után töltötték be.6 A sort a Gyűjteményegyetem rangsorában első helyen álló Országos Levéltár főigazgatója, Csánki Dezső nyitotta meg, aki a megalakulástól 1924. december 31-éig volt e pozícióban. Hóman Csánkit követően, mint a rangsorban második helyen álló Magyar Nemzet Múzeum (a továbbiakban: Nemzeti Múzeum) főigazgatója, csak az 1925. január 1-jétől 1926. december 31-ig tartó időszakban lehetett ügyvezető alelnök, ráadásul Klebelsberg a hatásköre nagy részét „államkormányzati teendőire” hivatkozva csak 1927-es évkörtől ruházta át az ügyvezető alelnökre, aki abban az időben már nem Hóman Bálint, hanem a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Petrovics Elek volt.7 Valójában azonban a Gyűjteményegyetem Tanácsa – bárki volt is éppen az alelnök – minden, a törvényben lefektetett önkormányzatisága és autonómiája ellenére egyetlen egy olyan döntést sem hozhatott, mely ne egyezett volna meg Klebelsberg elképzelésével és akaratával. Hóman például 1924 nyarán Magyary Zoltánon keresztül Klebelsberg elé terjesztette a gyűjteményegyetemi kinevezéssekkel és alkalmazásokkal kapcsolatos tanácsi tervezetet, ám Klebelsberg előre bocsátva, hogy az üggyel kapcsolatban a Tanácsnak „saját autonóm hatáskörében lesz hivatása állást foglalni” részletesen előadta „kívánságait”, majd felszólította Hómant: „legyetek olyan szívesek, az egész komplexummal összefüggően foglalkozni, mert részletekben az ügyet a Minisztertanács elé vinni nem célszerű”. Azaz, készítsenek egy új előterjesztést Klebelsberg intenciói szerint, lehetőleg oly formában, amelyben – miután az „autonóm” Tanács az abban foglaltakat megszavazta – végső jóváhagyásra azonnal a Minisztertanács elé kerülhet.8 Ennek ellenére a négy főigazgató között mégis találunk valakit, aki Klebelsberg után a Gyűjteményegyetem második legbefolyásosabb tagjának tekinthető, ő azonban nem Hóman Bálint volt, hanem az Országos Levéltár főigazgatója, Csánki Dezső. 5 Glatz Ferenc: Hóman Bálint és Szekfű Gyula párhuzamos életrajzai. Előszó a „Hóman–Szekfű”-höz. Magyar Történet I–V. Bp. 1990. Újra kiadva: Történelmi Szemle 70. (2010) 4. sz. 481.; Ujváry Gábor: A politikus Hóman Bálint. In: Harmincharmadik nemzedék. Bp. 2010. 69.; Uő: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint kultúrpolitikája. In: A magyar jobboldali hagyomány 1900‒1948. Szerk. Romsics Ignác. Bp. 2009. 385., 397.; Uő: Két dudás egy csárdában. In: Történelmi átértékelés. Hóman Bálint a történész és a politikus. Szerk. Uő. Bp. 2011. 201. 6 1922. évi XIX. tc. nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetükről. Hivatalos Közlöny 30. (1922) 18. sz. 321‒326. 7 Számok és dátumok az Orsz. Magy. Gyűjteményegyetem 1922‒1930. évi történetéhez. Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem kiadványai II. ciklus I. füzet Bp. 1931. 84. 8 OSZK Kt Fond 15/859 Klebelsberg Kuno Hóman Bálinthoz, 1924. jún. 24.
