Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Ádám István Pál: Házmesterek a vészkorszakban
ÁDÁM ISTVÁN PÁL 697 térhetett ismét nyugovóra. Ez azonban az esetek többségében nem ment ilyen simán, mert a házmester először is nem csöngetett vissza, azután pedig sok lakó órákig várt, amíg végre a kapu kinyílt, ráadásul nem volt mindegy az sem, milyen állapotban érkezett a kapuhoz a házmester. Ahogy Gábor Andor a már idézett művében fogalmaz: „Mert az megint egy külön kérdés: a házmester toalettje. A házmester vagy nagyszerű toalettet csinál, mielőtt színem elé kerülne, s ez még több időt vesz igénybe; vagy kénytelen vagyok fehérneműinek összes titkait megismerni.”20 Efféle kellemetlenségeket elkerülendő, nem egy házmester aludt ruhában, s így könnyen, relatíve időben és elfogadható külsővel jelent meg a kapunál, ami a bevételi forrásai növekedéséhez vezethetett. A következő részlet a Házfelügyelők Lapjában jelent meg mintegy iránymutatást adva a házmestereknek a kapunyitáshoz: „Nekünk házfelügyelőknek egyik legerősebb küzdő eszközünk a feltétlen udvariasság. Minél előzékenyebbek és udvariasabbak tudunk lenni, annál többre értékelnek bennünket, és ami a legfontosabb, annál több a kereseti lehetőségünk is. Régi tapasztalat az, hogy egy udvarias házfelügyelőnőt a házban mindenki szeret, annak szívesebben adnak. És legtöbbször többet, mint amennyi elő van írva. [...] Képzeljük magunkat abban a helyzetben, hogy lakók volnánk egy házban, hogy mi volna a véleményünk egy olyan házfelügyelőről, vagy házfelügyelőnőről, aki soha nem köszön, ha ki- vagy beenged a kapun. Nem igyekeznénk-e kiszabni fillérre a minimális járandóságot?”21 A fillérre kiszabott minimális kapupénz mértékéről törvény rendelkezett – 1924-ben például ötszáz korona volt fizetendő este tíz és éjfél között, azután ezer. A liftért a házbeliek csak kapuzárás után fizettek, de a látogatók mindenkor alkalmanként ezer koronát.22 1936-ban, jóval a pengőre történt áttérés után az aktuális lakásbérleti szabályrendelet szerint kapunyitásért éjjel 12 óra előtt tíz fillér, míg éjfél után húsz fillér illette meg a házfelügyelőt. 23 A lényeg azonban az volt, hogy egy kedves és tisztelettudó házmester a mindenkori törvény által előírt minimális kapupénz sokszorosát kaphatta. És erre szüksége is volt, ha nem akart éhen halni. Csakhogy az így kialakuló borravaló-adási szokás, a szolgáltatások honorálásának tradíciója olyan krízisszituációban, mint a holokauszt – amint lentebb látni fogjuk – időnként torzító hatást gyakorolt életbevágó kérdésekben. A kapu-, szemét- és liftpénzen felül a házmesterek jogosultak voltak még az úgynevezett negyedpénzre is, ami a bérpalota lakói éves lakbérének 2%-ára rúgott a két világháború közti időszakban. Egyetlen fontos sajátosságát nem említettük még a házfelügyelői posztnak, a térbeli elhelyezkedését. A házmester gyakorlatilag otthon dolgozott, ideje nagy 20 Gábor A. : Pesti sirámok i. m. 68. 21 A néma levente. Házfelügyelők Lapja 20. (1943) 6. sz. 2. 22 A 3333/1924. M.E. számú lakásrendelet. Házfelügyelők Lapja 1. (1924) 1. sz. 3. 23 Dános Tivadar: Háztulajdonos, lakó és házfelügyelő. Bp. 1936. 235‒236.
