Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Csapody Tamás: A bori munkaszolgálat emlékezete a naplók tükrében
CSAPODY TAMÁS 681 faluba.34 Mintegy ötszázan lehettek, köztük a naplóíró gimnáziumi barátai, a ké sőbbi neves nyelvész, Horlai György,35 valamint a visszavonulás során Szenttamás és Cservenka között agyonlőtt Gerő Pál is. A budapesti Eötvös Gimnáziumból összesen tizenhárman voltak Borban, akikkel a naplóíró találkozott is, és akiknek a nevét és bori sorsát meg is örökítette. 36 György Lajoshoz hasonlóan más visszaemlékezők is hangsúlyozták az otthoni, a gimnáziumi barátok összetartásának jelentőségét. Ők egyfajta védő-óvó közeget biztosítottak egymás számára, ami megkönnyítette a mindennapokat, valamint növelte a túlélés esélyét. A naplóban említett bori munkaszolgálatos nevek közül az Eötvös Gimnázium 1944-ben érettségizett diákjainak nevét tartalmazó évkönyvben György Lajossal együtt hét főt sikerült utólag azonosítani. (A dokumentum tartalmazza a diákok vallási hovatartozásának adatait is: a római katolikus György Lajos és Kertész Tivadar mellett Besnyő Gábor evangélikus, Gyarmati Miklós, Kahán János, Sputz Róbert és Szenes Emil izraelita vallású volt.) 37 A bori táboregyüttest 1945 után sokan – a mai napig számos visszaemlékezővel együtt – koncentrációs táborként említik, míg a bori magyar katonai keretet háborús bűnösök, köztörvényes bűnözők és szadisták gyülekezeteként tartják számon. A szakirodalom sem mentes teljesen ettől a megközelítéstől. György Lajos naplója több példát is hoz arra, hogy a valóság sokkal differenciáltabb volt az elnagyolt, sommás megfogalmazások sugallta képnél. A bori táborcsoport nem volt koncentrációs tábor, s a keretlegények közül sem volt mindenki szadista. György Borban találkozott a keret tagjai által tanúsított magatartás negatív és pozitív példáival is. Ő az akkor legjobbnak tartott bori altáborba került. A foglyok minősítését három szempont indokolta. A bori táborok közül egyetlenként egy település belterületén volt a tábor, s emiatt be sem volt kerítve. Bortól, a központtól a legtávolabb fekvő (magyarokat is őrző) altábor volt, ráadásul a falu nem a legforgalmasabb észak-déli (Bor–Žagubica–Požarevac–Belgrád) főútvonalon feküdt, s közel volt Romániához. Az egyik legfontosabb szempont azonban az volt, hogy – a körülményekhez képest – emberséges katonai előljárói voltak. Egész pontosan így írt erről naplójában: „Szállás. A falu kocsmájában, frissen van ciánozva, meszelve, 18–45-ös létszámú szobák, poloska nincs, ágy: 3-as fapriccs. Ivóvíz 200 méterre a körlettől, patak, hol mosni s mosdani lehet, 20 méterre. 34 Laznicától, illetve Žagubicától északabbra is voltak altáborok, de ezekben magyar munkaszolgálatost nem tartottak fogva. 35 Horlai [Horlay] György (a. n. Berger Klára; Bp., 1925. máj. 29. – Bp., 2018. febr. 27.). Budapesti tanár, nyelvész, angol nyelv- és tankönyvek szerzője. 36 Napló, 1944. szept. 4–16. 20. 37 Az Eötvös Gimnáziumban 1944-ben két osztály (A, B) érettségizett. György Lajos osztálytársa Besnyő Gábor és Gyarmati Miklós volt (A), a többiek a párhuzamos osztályba jártak. Köszönetet mondok segítségéért a gimnázium könyvtárosának, Márkusné Ihász Saroltának.
