Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Csapody Tamás: A bori munkaszolgálat emlékezete a naplók tükrében
A BORI MUNKASZOLGÁLAT EMLÉKEZETE A NAPLÓK TÜKRÉBEN 676 Laufer György naplója Jelenleg három olyan bori naplót tartunk számon, amelyek teljes egészükben megismerhetők. Laufer György10 36 oldalas, autográf, közgyűjteményben elhelyezett naplójának11 első bejegyzése Borba érkezése után több mint két és fél hónappal, 1943. október 5-én keletkezett.12 Utolsó bejegyzését pedig az „első lépcső” Borból történő elindulása előtt tíz nappal, 1944. szeptember 7-én vetette papírra. (A napló tehát összesen szinte napra pontosan 11 hónapnyi időintervallumot ölel fel.) Laufer, akárcsak Faludi László, a Berlin táborba került, de dolgozott az ettől északra lévő Krivelj településnél lévő mészkőbányában, s Borban is, itt már fényképészként. Bejegyzései alapján napra pontosan rekonstruálható, hogy 1944. március 27-én 15 bajtársa megszökött, s közülük néhány nappal később (1944. április 2-án) két főt ki is végeztek. Beszámolt egy „jehovista” robbantós 1944. április 11-ei haláláról is. Az intellektuális beállítottságúnak ugyan nem mondható, rengeteg helyesírási hibával író szerző olykor nagyon találóan foglalta össze a helyzetet és az átélt eseményeket. 13 Laufert az első lépcsőben indították vissza Borból. A gyalogmenetek során már nem vezette naplóját. A nyugat-bácskai Cservenkán vagy annak környékén fejbelőtték, de a csodával határos módon megmenekült, s felgyógyulását követően visszatért Budapestre. 14 Somló Béla naplója Az eddig ismert leghosszabb bori napló szerzője dr. Somló Béla.15 A közgyűjteményben lévő, gépelt átiratban megmaradt szöveg az összes bori napló terjedelmének 10 Laufer [Läufer/Lauffer] György (a. n. Somogyi Rózsi/Róza; Bp., 1920. aug. 9. – Bp., 1995. szept. 30.) V./4. szd. V. kmsz. pótzlj.; a. sz.: 3009.20.2796. Budapesti fényképész, sajtómunkás, motoros-szállító, bőrdíszműves, műanyagkészítő kisiparos. 11 Laufer György: Bori munkaszolgálatban írt napló. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, Holokauszttal kapcsolatos iratgyűjtemény, B/327 L2_E4_75. A napló fedő- és hátsó lap nélküli, kétféle méretben lévő (15x20.5 cm és 13.5x18.5 cm), számozatlan, kétoldalas, kockás, iskola füzetlapokból áll. A külön (letépett?) lapokat (1–9.) leszámítva, a füzet gerincét két fémkapoccsal tűzték össze. A napló elejét és végét vörös tintaceruzával írták, míg a közbülső részt (9–17.) helyenként elszürkülő kék tintaceruzával. 12 A napló megtalálásában és azonosításában nyújtott segítségükért köszönetet mondok Füredi Erzsébetnek, Grosser Jánosnak, Gyárfás Katalinnak, Halász Áronnak és családjának, Kenedi Mariannak, Laufer Tamásnak, Lovas Andreának, Oláh Lajosnak, Papp Ervinnek, Prinner Gábornak, Simon Máriá nak, Toronyi Zsuzsának, Tóth Tamásnak, Vajda Orsolyának, Völgyi Péterné, Reich Máriának. 13 A napló teljes terjedelmében megjelent, lásd Csapody Tamás: Laufer György naplója. Múltunk 64. (2019) 1. sz. 184–224. 14 Tálas András népbírósági pere. Laufer György tanúvallomása. Bp. 1946. okt. 30. Nytsz.: 619/1946. Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) Nb.3281/1945. 80. 15 Somló Béla, Dr. [Schwartz Béla] (a. n. Körpel Ilona; Bp., 1903. júl. 14. – ?) budapesti okleveles közgazdász, agrárközgazdász, banktisztviselő, fényképész.
