Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Szécsényi András: Hillersleben. Történelem és emlékezet
HILLERSLEBEN 668 kellett sorban állnia. Kezdetben a túlélők soraiból rekrutálódott orvosok látták el a betegeket – róluk Bognárnak lesújtó véleménye volt. Amikor azonban az amerikaiak átvették a kórház vezetését, minden megváltozott: megindult a professzionális kórházi ellátás.49 Bognárt később, 1945. május 10-én magas lázzal szállították be, s csakhamar kiderült, hogy ő is az ekkor kitört tífuszjárványban betegedett meg. A kórház június 1-ig volt az új otthona. Kezelése és a gyógyulási folyamat alatt naplót nem írt, a kórházról szóló feljegyzések a június eleji napokban születtek. Hallucinálásoktól sem mentes kórházi lábadozása során figyelme a tér szempontjából láthatóan nem terjedt ki másra, mint szűkebb környezetének szemrevételezésére: piszkos termekről, kis kórházi szobákról értekezik. Júniusi, retrospektív bejegyzésében az olvasható, hogy egy idő után már „nagyon szeretett volna „otthon” lenni. A fentiekben bemutatott szegényes, szűkös lakások, szobák és konyhák ekkor szerepelnek a naplóban először otthonként. Tágabb otthona ugyanakkor folyamatosan kiürül: június 2-ától egyre gyakrabban számol be a különböző (cseh, szlovák, görög, francia, spanyol) nemzetiségű foglyok szervezett vagy egyéni utakon történő távozásáról. Bognár mentális térképén fontos szerepet kaptak a helynevek, jóllehet a kognitív nyelvészetből tudható, hogy ez nem szükségszerűen van így: bár a kognitív térkép és a helynevek rögzülése azonos agyműködésből fakad, a helyek megnevezései nem feltétlenül szükségesek a helyek azonosításához.50 Ebben a naplóban már az első bejegyzésekben megjelennek a helyrajzi nevek. Különös, hogy még a hontalan tábor időszakában is, legalábbis kezdetben, a térképek megrajzolásakor azonban biztosan a nemzetiszocialista köztér elnevezéseket használta. Groteszknek hathat ugyan a Hitlerről, Hermann Göringről51 stb. elnevezett utca (az utcanévtáblák kö zül néhány még 2016-ban is látható volt), de számára sokkal fontosabb lehetett az eligazodás a zsúfolt térben, ehhez pedig a bevett-kiírt elnevezések mankóul szolgáltak. Ő maga is a Sieger Platz 8. szám alatt lakott, április 19-én pedig innen a Sieger Platz 2. szám alá költözött.52 A tábor történetében megfigyelhető változások visszahatottak az elnevezésekre is. A nemzetiszocialista utcanév-használat júniusra kezdett kikopni, ekkor találkozunk először a Roosevelt Strasséval,53 a „kisvá -49 Napló, 1945. ápr. 27. 147–148. 50 Reszegi Katalin: A mentális térkép és a helynevek. In: Mentális folyamatok a nyelvi feldolgozásban. (Pszicholingvisztikai tanulmányok 3.) Debrecen 2012. 95–100. 51 Létezett ugyanakkor „értéksemleges” köztérnév is, pl. Barbara Strasse. A német kifejezések másutt, így bizonyos foglalkozást jelölő szavakban pedig egyszerű átvétellel kerültek a naplóba, minden ideológiai ok nélkül. (Pl. „Schwester” szó használata az ápolónő helyett.) 52 Napló, 1945. ápr. 28. 153. 53 A bejegyzésekben helytelenül Rooseweltnek írta az amerikai elnök nevét. Megjegyzem, hogy a terepbejáráson sehol sem láttam nyomát a kiírásnak, ellentétben a nemzetiszocialista feliratokkal. Ez indokolni látszik, hogy miért ragadtak meg sokáig a náci köztérelnevezések a naplóban.
