Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Szécsényi András: Hillersleben. Történelem és emlékezet
SZÉCSÉNYI ANDRÁS 661 felszabadító amerikaiak kezdték, júniusban az angolok folytatták, július elején pedig a szovjetek vették át. 17 A túlélők térérzékelése Hillerslebent egyetlen túlélői napló felhasználásával, a szerző tértapasztalatainak, térérzékelésének vizsgálatán keresztül igyekszem bemutatni. Bognár György terjedelmes naplója az egyik legbecsesebb forrása a hillerslebeni magyar csoport történetének. A kézirat a budapesti Holokauszt Emlékközpont Gyűjteményében található.18 A fennmaradt dokumentációból kevés információ tudható meg a naplóíróról magáról. Annyi bizonyos, hogy 1928-ban Budapesten született kispolgári zsidó családban, s szüleivel a főváros VIII. kerületében élt. 1944-ben gimnáziumi tanuló volt, amikor is a csillagos házból romeltakarításra hívták be az akkor 16 éves fiút. Innen került a Teleki térre, ahonnan 1944 decemberében Bergen-Belsenbe deportálták.19 Egyedül küzdötte végig a lágerélet stációit az Ungarnlagerben. Lényegében elhurcolása kezdetétől naplót vezetett, hol füzetekbe, hol talált papírlapokra. Az olvasmányos, jó stiláris érzékkel papírra vetett sorokat igyekezett napi szinten vezetni, ám bejegyzéseiben sok a kihagyás. Bizonyos eseményeket – mint például az evakuálást vagy a táborbeli kórházi kezelését – nem volt módja aznap vagy másnap megörökíteni, ilyenkor pár nappal, de legfeljebb néhány héttel később, retrospektív módon jegyezte fel naplójába a vele történteket. A napló elemzésekor a megszokottól eltérően nem a „szoros olvasás”, vagyis egyes szövegrészek minél alaposabb, sokrétűbb körüljárásának módszerét alkalmazom, mivel erre terjedelmi okok miatt itt nem vállalkozhatok.20 A textus 1945. április közepe és július vége közötti szakaszát a Kovács Éva szociológus felosztása szerinti „integrált történeti intuitív elemzésnek” vetettem alá, nem pedig valamilyen kvalitatív elemzésnek.21 Meggyőződésem, hogy az egykori lágerélet, illetve a há -17 Az 1945. júl. 17. és aug. 2. között megtartott potsdami konferencián véglegesítették Németország kelet-nyugati övezethatárait és a Wismar–Elba–Mulde vonalát elért angol-szász csapatokat visszavonták (ennek feltételeként viszont bevonulhattak a szovjetek által elfoglalt Berlin nyugati övezetébe). Ausztria és Bécs szintén négyhatalmi megszállás alá került. Lásd 20. századi egyetemes történet I. Szerk. Németh István. Bp. 2006. 229–230. 18 Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény. 2011. 15.1–2. (A továbbiakban Napló-ként hivatkozom, feltüntetve a bejegyzés napját és a gépelt átiratban szereplő oldalszámot.) Bognár naplójából már 1995-ben részleteket közöltek egy forrásgyűjteményben, ám ez nem érintette a hillerslebeni hónapokat. Huhák Heléna is több tanulmányában használta Bognár naplóját, benne a hillerslebeni bejegyzéseket és a hozzá kapcsolódó térképeket is. 19 Emlékezések. A koncentrációs táborok felszabadulásának ötvenedik évfordulójára. Szerk. Bakó Ágnes – Szabó Éva – Verő Gábor. Bp. 1995. 432. 20 A hillerslebeni időről szóló részek több mint 150 gépelt oldalt tesznek ki. 21 Kovács Éva: „Post-testimony”. A tanúságtétel helye a soá történeti elbeszélésében. socio.hu 7. (2018) 3. sz. 110. (https://bit.ly/2IXveFZ, letöltés, 2018. nov. 2.)
