Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Huhák Heléna: Koncentrációs tábor mint tértapasztalat. Bergen-Belsen, 1944–1945
HUHÁK HELÉNA 653 Frauenlagerben kaptak elhelyezést, ezzel pedig alapvetően más életkörülmények közé kerültek. Előbb Rózsi, majd Magda is valószínűleg a tífusz áldozata lett, s ezzel a levelezés fele is odaveszett. Székely Károly az 1945. április 7-i evakuáláskor került el Bergenből.48 Az apa Buchenwaldba, Magdeburgba is elutazott, hogy felkutassa lányát, de mindhiába, nem akadt a nyomára. Ez az az eseménysor, amelybe a Magda és Rózsi által 1944 decembere és 1945 márciusa között írt, 14 üzenetet számláló levelezés beilleszthető. Az írásbeli kommunikációban használt eszközök, a papír és a ceruza a különleges táborból érkezett és került be a női tábor információt cserélő – és reményt adó – hírkeringési rendszerébe. A levélvivők valószínűleg az ételhordók vagy egyéb olyan funkciót betöltő foglyok lehettek, akik szabadabban mozoghattak a táborrészek között. Magda egy helyütt utal rá, hogy több olyan levelet is útnak indítottak, amely végül nem ért célba és olvasatlanul veszett el. Mivel a ruha és az élelem nemcsak a tábori piacon, hanem olykor a levelezőpartnerek között is gazdát cserélt, a levelezés egyúttal a táboron belüli tárgyvándorlás látlelete is. 49 A levelek címzései fontos tábori eseményekre utalnak, mutatják, hogy mindkét táborrészben történtek költözések. Károly a 11-es és a 14-es barakk lakója volt, majd az Ungarnlager 1945. februári költöztetése után a 38. számú barakkba került, amelynek parancsnoka lett. A nők folyamatos költözése mögött a többi táborból Bergenbe evakuált transzportok érkezése és a tífusz kitörése állhatott. Magda és Rózsi első levelén a 9., a későbbieken a 200., február 18-tól pedig a 2/a jelzésű női barakkok szerepeltek a feladás helyeként. Ekkor említették először a blokkzárlatot (a fertőzés-veszély miatt felállított karantént). Még ebben a végső szakaszban is helyet kellett változtatniuk, a március 5-ei, utolsó levél feladási helyeként a 223. barakkot adták meg. Az első levél arról szól, hogy a család tagjai hol vannak, hol lehetnek. A tartózkodási hely 1944 decemberében sokkal többet jelentett az egyszerű helymeghatározásnál. Kiderül, hogy az édesanya csecsemőjével Budapesten maradt, Magdát és a család dajkáját deportálták, de ugyanabba a táborba kerültek, mint az édesapa, 48 Közvetlenül a felszabadítás előtti napokban három transzport gördült ki a tábor rámpájáról. Mindháromnak ugyanazt az úti célt határozták meg, a theresienstadti gettót. Végül eredeti rendeltetési helyére csak az egyik szerelvény érkezett meg. Károly vonatát Farsleben település mellett szabadították fel az amerikai csapatok, ahonnan a transzport a hillerslebeni DP Campbe került és itt is maradt a hazaszállításig. 49 Magda konkrét cikkekként zoknit, kenyeret említ. Emellett vándorol hozzá a tábori valutából, a cigarettából is valamennyi. Az Ungarnlagerben egy ideig a foglyok kaptak cigarettát, ami nagyobb kincs volt a nem dohányosoknak, mert ők könnyen lemondva róla elcserélték azokkal, akik erre nem voltak képesek. Károly cigarettázott, ennek ellenére megvonta magától, hogy a lányok a tábori kereskedelem tranzakcióiba bekapcsolódva ruhára, élelemre cserélhessék. A tárgyak szerepéről lásd Huhák Heléna: A holokauszt tárgyi reprezentációja. In: Huhák H. – Szécsényi A. : Holokauszt alulnézetből i. m. 36‒58.
